Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Environmental Research Letters című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent cikk a Nap alacsony aktivitásával hozza összefüggésbe a – hangsúlyozottan Európára korlátozódó – jelenséget.
A Napból származó kisebb erejű ultraibolya sugárzás kevésbé melegíti fel a sztratoszférát, ez pedig kihatással van a Föld felszínéhez legközelebbi légköri réteg, a troposzféra időjárási jelenségeire. A kutatók felfedték, hogy ennek a hatásnak egyik eleme az Atlanti-óceán felől Európába érkező meleg szelek „blokkolása”, elterelése: e szelek hiányában Európába a hideg északkeleti légáramlatok törnek be, és ezeknek köszönhető a kemény, száraz tél.
A legutóbbi hideg európai tél is ezzel a jelenséggel magyarázható – érvelnek a kutatók, akik azonban aláhúzzák, hogy regionális jelenségről van szó, amely nem érinti a globális felmelegedés általános irányzatát. Utaltak arra, hogy míg például Nagy-Britanniában ez a tél volt az elmúlt 160 év 14. leghidegebbje, globálisan az ötödik legmelegebbnek számít.
A szerzők egészen a 17. század második feléig visszamenőleg vizsgálták a Nap aktivitása és a kemény telek közötti összefüggést. Azért volt fontos ennyire visszamenni az időben, mert körülbelül 1650 és 1700 között a Nap aktivitása lokális mélypontra süllyedt. A tudományban ezt az időszakot nevezik Maunder-minimumnak, egyesek pedig kis jégkorszakként hivatkoznak rá (más források a kis jégkorszakot egészen a 14. századtól a 19. századig datálják).
„A Nap aktivitása közel 300 évnyi emelkedés után 1985-ben újra elkezdett csökkenni, jelenleg körülbelül félúton járunk a Maunder-minimum felé” – magyarázta Mike Lockwood, a Readingi Egyetem meteorológia-professzora a BBC Newsnak (www.bbc.co.uk). Ez – fejtette ki – beleillik a megfigyelt hosszú távú trendbe, amely szerint körülbelül 300 éves periódusokban lassú fokozódás, majd mintegy 100 éven át gyors esés jellemzi a Nap aktivitását.
A Nap aktivitásának 1985 óta megfigyelt esése tehát rokonítható a 17. század második felében tapasztalttal. És akárcsak most, akkor is kemény telek voltak, ráadásul az 1600-as évekből fennmaradt írásos feljegyzések is hideg keleti szelekről számolnak be, alátámasztva a kutatók magyarázatát.
Az irányzat alapján a következő évtizedekben a Napaktivitás további esése várható. Ez azonban nem jelenti azt – hangsúlyozzák a szerzők -, hogy ezentúl minden tél nagyon hideg lesz Európában. Ez számtalan meteorológiai tényezőtől függ, a gyenge napsugárzás és a hideg telek között megfigyelt kapcsolat pedig tisztán valószínűségi alapú.
