Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás okozta kihívásokról, köztük a vízhiányról és az abból fakadó változó erdőgazdálkodásról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Fodermayer Vilmossal, a Gemenc Zrt. vezérigazgató-helyettesével a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető. Az okleveles erdőmérnök és vadgazdálkodási szakmérnök elmondta, hogy az olyan vízállások, mint az idei is volt, kedvezőek a területre nézve, mert friss vízzel töltődnek fel az árterek, a rétek, és segítséget nyújt a halfajoknak is. Az ilyen vízállásokból szerinte évente két-három lenne az ideális, de a valóságban a klímaváltozás miatt ennél sokkal rapszodikusabban alakul a vízutánpótlás. Példaként említette, hogy az idei árhullám is már későn érkezett az élővilág, főként a gázlómadarak számára. Nem ritka, hogy a vízüggyel egyeztetve a Sió-csatorna vizét is a területekre juttatják szivattyúk segítségével, így töltötték fel például idén nyáron a Tolnai-holtágat is – jelezte.
Áder János a vízhiányra kitérve felidézte, a korábbi adásban Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatójával arról beszélgettek, hogy a Homokhátságon a Tisza esetében milyen problémát jelent a talajsüllyedés és a rétegvizek leszívása okozta szárazodás. Fodermayer Vilmos elmondta, hogy ez a jelenség a Gemencben is fennáll; példaként említette, hogy a 2022-es aszályos év után a 90-110 éves kocsányos tölgyek kritikus száradásnak indultak több tíz hektárnyi területen. Ezeknek a fáknak a gyökérzete már nem tud megújulni és a talajvízcsökkenés után menni. Kifejtette: az erdész szakma elindult a Balkán felé, és onnan próbálnak a Homokhátság és az alföldi fenyőszáradásos problémákra megoldást találni. Gemenc tekintetében ez egy ideig még nem jöhet szóba, de a dombvidéki vagy akár a középhegységi területeken egyértelműen ez lesz a jövő útja, ha a mostani klímamodelleket veszik alapul.
„Abban bízunk, hogy a mostani erdősítés során – ami sokkal rosszabb hidrológiai viszonyok között történik – a csemeték sokkal alkalmazkodóbbak” – fogalmazott. Fodermayer Vilmos rámutatott arra, hogy mindig voltak kritikus környezeti tényezők, amelyekhez a fafajok az évszázadok során alkalmazkodni tudtak, és hozzátette, bízik abban, hogy ez a jövőben sem lesz másként.
