Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Hamburger hús nélkül, majonéz tojás nélkül – se szeri se száma a biotechnológiai innovációknak, amelyek új válaszokat adnak a globális népességnövekedés és az élelmiszer-termelés rohamosan erősödő ökolábnyoma jelentette kihívásokra.
A Szilícium-völgy már nem csak a számítógépekről és az internetről szól. A techmogulok legújabb célpontja az élelmiszergyártás. A boltban vett csomagolt élelmiszerek tele vannak kémiai adalékanyagokkal, hogy tovább megőrizzék az állagukat, és ízletesebbek legyenek. A mai élelmiszer-technológia talán legfőbb ígérete az, hogy mindezt egy korábbi fázisban is el lehet végezni: az élelmiszermérnökök molekuláris szinten manipulálják a biológiai anyagokat, speciális igények szerint. A nanotechnológia révén születtek már sós ízű ételek, amelyek nem hordozzák a só egészségügyi kockázatait, édesített táplálékok a cukor kedvezőtlen élettani hatásai nélkül, vagy tonhalolaj-tartalmú kenyerek, amelyek híján vannak az olaj utóízének.
A konzervatív, félelemmel teli reakciók erősek a társadalomban. Pandora szelencéjét nyitnák ki az új ételgyártási eljárásokkal? Különösen a nanomódosításokat övezik aggodalmak, mondván, az így megváltoztatott étel részecskéi váratlan kölcsönhatásokat eredményezhetnek, eltömíthetik ereinket vagy feltorlódhatnak a vesében és a májban. Mások – mint a Google jövőkutatója, Ray Kurzweill – viszont azt várják a nanotechnológiától, hogy kitisztíthatjuk vele az ereinkben lerakódott koleszterint és a meszesedéseket. A biotechfejlesztések kritikusai Frankensteinre utalva „frankenfoodnak” csúfolják a mérnökileg szerkesztett élelmiszereket, a biotechnológusok viszont titánoknak látják magukat, akik a 21. század népességnövekedési és élelmezési problémáira keresnek fenntartható megoldásokat.
Szilícium-völgyi ízek
Hogyan fog kinézni a fenntartható reggeli és az ökotudatos ebéd? Majonéz tojás nélkül. Burger hús nélkül. Vitaminital étel helyett. A Szilícium-völgy már nem csak a számítógépekről és az internetről szól. A techmogulok legújabb célpontja az élelmiszergyártás. – Az állattenyésztés jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, de bizonyítottan elő tudunk állítani növényekből húskészítményeket. Ez csökkenthetné a lábasjószágoktól való függésünket – mondta az amszterdami Startup Festen Eric Schmidt, a Google anyavállalata, az Alphabet elnöke. A techguruk módszere nem nagyon különbözik attól, mint amit eddig csináltak: hekkelés. Beleavatkoznak a növényekbe, alkotóelemeikre bontják, s másként – szerintük hatékonyabban, ízletesebben – újraszerkesztik azokat. Nagyon is illik a Szilícium-völgy mindent felforgató, innováló – divatos nevén diszruptív – étoszához a fejlett világ táplálékuniverzumának átalakítása. A biotech-innováció is komputercentrikus: a fejlesztések nem lennének lehetségesek az új adatelemző szoftverek nélkül, sem a biomérnökök és a komputermérnökök szoros együttműködése nélkül. A biotechnológiai vállalkozások a Google-től vagy éppen a Stanford Egyetemtől csábítgatják el a big data-szakembereket. Csakhogy míg az appok könnyen (digitálisan) forgalmazható, meglehetősen immateriális termékek, az élelmiszer nem az. Gyártósort, raktárhelyet, fűtést-hűtést, szállítást igényel.
Utópisztikus étkek
A Szilícium-völgy kellős közepén, Redwood Cityben készítik azt a húst, amely sosem látott tehenet vagy legelőt. Az Impossible Foods nevű startup vezetői meg vannak róla győződve, hogy nem a hús alternatíváját hozták létre, hanem valamit, ami jobb annál, mert a termékük valójában „olcsó és bőséges biomassza”, amiből kispórolják a szarvasmarha-tenyésztést. Úgy készül, hogy állatból – a legtöbb cég rendszerint az embrióból – kivesznek sejteket, és azokból tenyésztenek laboratóriumi húst. A cég a spárgából is kivon bizonyos fehérjéket, s megbuherálja a növény szövetét, állagát és ízét.
A teljes cikk itt olvasható.