Magyarország öles léptekkel halad a zöld átállás felé, a klímabajnokok csoportjába tartozik, a kormány konzervatív klímapolitikát valósít meg – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter egy csütörtöki konferencián Budapesten.

Lantos Csaba: Magyarország öles léptekkel halad a zöld átállás felé

Magyarország öles léptekkel halad a zöld átállás felé, a klímabajnokok csoportjába tartozik, a kormány konzervatív klímapolitikát valósít meg – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter egy csütörtöki konferencián Budapesten.

Lantos Csaba a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferencián kiemelte: az 1990-es bázisévhez képest 43 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Hozzátette: 2030-ig a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának részaránya 0,1 százalék alá csökken. Európa egésze 7 százalékos részarányt képvisel a globális kibocsátásban – ismertette. A tárcavezető ismertetése szerint a megújulók részaránya 2030-ig 30 százalékra emelkedik a bruttó végső energiafelhasználáson belül. Mostanra megvalósult, hogy Magyarország bizonyos időszakokban 100 százalékban karbonsemlegesen állítja elő a szükséges villamosenergiát, ezt a lakossággal közös eredménynek nevezte. Az MVM villamosenergia-termelésének 85 százaléka karbonmentes forrásokból származik. Az ország energiaszuverenitásának alapja részben a napenergia. A miniszter tájékoztatója szerint a napenergia aránya a magyar áramtermelésben 2023-ban a világon a harmadik legmagasabb volt. Jelenleg 7,2 Gigawatt (GW) a napenergia kapacitás, míg 2010-ben alig 1 GW volt. Ezen belül 280 ezer háztartási kiserőmű működik, 2030-ig 12 GW beépített kapacitás elérésére számítanak. Ez új kihívást is támaszt, infrastrukturális fejlesztési igényeket keletkeztet – mondta. Kitért arra, hogy az energiaszuverenitás másik pillére az atomenergia, a fosszilis energiaimport kiváltható, hosszú távú tiszta megoldást nyújtva. Atomenergia nélkül nincsen fenntartható klímapolitika – hangoztatta.

Közölte: masszív állami támogatásokkal ösztönzik a zöld átmenetet és a versenyképesség növelését. Összesen 1200 milliárd forint értékű energetikai támogatási program van folyamatban, vagy kiírás alatt. A geotermiáról kifejtette: kiszámítható, megfizethető és független az energiapiac ármozgásaitól. A földhő hasznosításában az ország az első öt között van Európában, a hazai gazdaság húzóágazata lehet a geotermia – mondta. A biogáz és biomassza termelésben is van potenciál, amely alkalmas a megújulók okozta rendszeringadozás kiegyenlítésére. Komoly feladatnak nevezve az energia tárolását és beszámolt arról, hogy szivattyús tározó erőmű megvalósításán dolgoznak, erről idén év végéig elkészül a megvalósíthatósági tanulmány.

Felidézte, hogy rövid időn belül több jelentős esemény rázta meg a világgazdaságot, mint a világjárvány, vagy háború, az ellátási láncok felborultak, kilőttek az energiaárak. Világossá vált, hogy az energiabiztonság a nemzetbiztonság szerves része. Magyarországhoz hasonlóan az EU is energiaimportfüggő – mutatott rá. A magyar energiaszektor főbb kihívásai és a megoldás irányai címmel megtartott előadása szerint a földgáz a zöld átmenet része, nem lehetséges egyik napról a másikra leválni. Magyarországon idén sem lesz ellátási probléma: a tárolókapacitás az egyik legnagyobb az unión belül, a tárolók töltöttségi szintje jelenleg 93 százalék feletti.

Az MVM csoport 5 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb mélytengeri földgázmezőjében, a Shah Deniz-ben, elérte az ország, hogy függetleníteni tudja magát az ukrán gáztranzit megszakadásától – ismertette, megjegyezve: év végével nagy valószínűséggel leáll az orosz-ukrán gáztranzit.

Ajánlott tartalom

Kína és Magyarország új kutatóközpontot hoz létre Zalaegerszegen

Intelligens, új energiájú járművekre és energiatároló rendszerekre fókuszáló kutatási, fejlesztési és tanúsítási központot tervez létesíteni Zalaegerszegen egy kínai–magyar konzorcium.