Lassan, de fogynak a karibi korallzátonyok

Feleannyi meszet építenek fel a Karib-tenger korallzátonyai, mint korábban, ezért növekszik annak a veszélye, hogy nem tudnak majd lépést tartani a tenger vízszintjének esetleges növekedésével. A zátony teljes ökoszisztémája eltűnhet – figyelmeztettek a kockázatra brit kutatók a Nature Communication című folyóiratban.

Chris Perry, az Exeteri Egyetem kutatója munkatársaival a Bahama-szigetek, Belize, Bonaire és a Kajmán-szigetek előtti 19 korallzátony nettó mésztermelését határozták meg. Csupán öt százalékuk mutatott fel jelentős, évi öt kilogramm per négyzetméteres növekedést. A korallok 26 százalékának növekedése egy kilogramm alatt maradt, sőt, 21 százaléknál nettó veszteséget mértek. A kutatók szerint a folyamatban a korallok úgynevezett kifehéredése is jelentős szerepet játszhat. Ennek során a korallok a víz magas hőmérséklete miatt elveszítik a velük szimbiózisban élő algákat, és ezért elhalnak. További ok lehet a tengerek szén-dioxid miatti elsavasodása. Ezeket a feltételezéseket viszont egyelőre nem támasztották alá. Az állandó erózió a tengervízben idővel kikezdi és tönkreteszi a korallzátonyok központi struktúráját. Ráadásul a korallok nem tudnak annyira megnőni, hogy alkalmazkodjanak a várhatóan emelkedő vízszinthez.

Ajánlott tartalom

Több tengerparti város süllyedése gyorsabb, mint a tengerszint emelkedése

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.