Lassan zöldülnek a mosóporok

A WWF 5 éve szorgalmazza a mosóporokban és mosogatószerekben található foszfátok betiltását. Ez a hatóanyag jelentősen rontja a vizek minőségét. Az Európai Parlament úgy döntött, kivonja az európai piacról a magas foszfáttartalmú mosószereket.

Az új szabályozás 2013. június 30-án lép életbe a mosóporokban, és 2017. január 1-én a mosogatógépekben használatos tisztítószerekre. A WWF örül a döntésnek, de túl hosszúnak tartja felkészülésre szánt határidőt. A foszfátok azon kívül, hogy javítják a szerek tisztítóképességét, hozzájárulnak az algák elszaporodásához az élővizekben. Ez akár drámaian ronthatja a vizek oxigénellátását, ezért a halakra, növényekre és más vízi élőlényekre negatív hatást gyakorol. „A szavazás eredménye elősegíti a folyók, tavak és tengerek algavirágzási problémájának legköltséghatékonyabb megoldását” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. „Sajnos a hosszú határidő miatt a szabályozás nem fejezi ki kellőképpen azt, hogy Európa folyó és állóvizeinek ökológiai helyreállítása nagyon sürgős teendő. A foszfáttartalmú mosó-, és mosogatószerekre vonatkozó EU korlátozás érvénybe lépésével egyenlő feltételek mellett nyílik alkalom befektetni a tisztítószereket fejlesztő kutatásokba, és euró-milliókat lehet megtakarítani annak köszönhetően, hogy a foszfátterhelés csökkenésével olcsóbbá válik a szennyvízkezelés.” A Fekete-tengerben és a Balti-tengerben a növényi tápanyagok feldúsulásáért leginkább a foszfáttartalmú mosó-, és mosogatószerek felelősek. A mostani döntés eredményeként életbe lépő tiltás bizonyítottan a leginkább költséghatékony módja a mesterséges tápanyag-feldúsulás csökkentésének, de néhány ország eddig vonakodott bevezetni a korlátozást. A mosó-, és mosogatószerek foszfáttartalma általában 30-40 százalékos, de a foszfátok foszfort tartalmaznak, ami a nyári algavirágzás legfőbb okozója. A tengert elérő foszfor kilogrammonként 500 kg-nyi algát termel.

Ajánlott tartalom

Az “óceán Amazonasára” bukkantak a Fülöp-szigetek térségében

Az "óceán Amazonasára" bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére.