Lassú hanyatlás vár a trópusi alföldek élővilágára

“Az alacsonyan fekvő trópusi régiók komoly bajba kerülhetnek” – figyelmeztet a Science magazin pénteken megjelent számában Robert K. Colwell, az amerikai Connecticut állami egyetem éghajlatkutatója.   Colwell és munkatársai szerint a forró égövben a következő száz év során 3,2 Celsius fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, és a térség alacsonyan fekvő vidékeinek klímája elviselhetetlenül meleg lesz a vizsgált 1902 őshonos növény-, rovar- és gombafaj 53 százalékának. “A folyamat leginkább a kopás, vagy a lemorzsolódás szóval jellemezhető. Ez fejezi ki legjobban a lassú hanyatlást, amely a trópusi alföldek élővilágára vár” – mondta Colwell. Kopár sivatag azért nem lesz a dzsungelekből. “Néhány faj megerősödik, de csak azok, amelyek már alkalmazkodtak a klímaváltozás okozta stresszhez.”

A többiek új élőhelyet keresnek, ahol hasonló az éghajlat az egyenlítői alföldeken megszokotthoz. Ilyen helyek viszont azonos tengerszint fölötti magasságban nemigen vannak elérhető közelségben. “A legvalószínűbb menekülési útvonal ezért a hegyekbe vezet. A fajok elterjedési határa követi a hőmérsékleti zónák eltolódását felfelé” – mondta az amerikai kutató.

A trópusi hegyeken az átlaghőmérséklet 1000 méterenként 5,2-6,5 Celsius fokkal csökken. A magasság változása nélkül ehhez 1000 kilométerre kellene vándorolni az egyenlítőtől északi vagy déli irányban. A klímaváltozás következménye tehát az alacsonyan fekvő régiókban a biológiai sokszínűség csökkenése, de fent a hegyekben is kipusztulhatnak növények és állatok, mert nem lesz hová menekülniük a melegedés elől.

A csaknem kétezer faj állapotát felmérő kutatás eredményeire alapozott előrejelzés éles ellentétben áll a legtöbb kutató feltételezésével, miszerint az egyenlítői területeket nem érinti jelentősen az éghajlatváltozás. “A laikusok és a tudósok körében is közkeletű vélekedés szerint a trópusi fajokkal nem lesz gond, hiszen az ősi időkben, 5-50 millió évvel ezelőtt sokkal nagyobb volt a forróság és mégis voltak trópusi erdők. Szerintünk ez korántsem biztos” – mondta Colwell.

A Science beszámol egy másik vizsgálatról is, amely hasonló következtetésekre jutott. A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói a Yosemite Nemzeti Park kisemlősfaunáját mérték fel, és az adatokat összevetették egy 1918-ban készült felmérés eredményeivel. Kiderült, hogy valóságos vándormozgalom indult és csaknem minden második faj elterjedési határa módosult. Az alpesi mókusok például nem merészkednek már a hegyek aljára, több cickány- és egérfajta pedig magasabbra költözött a melegedés elől.