Lassul a tengerszint növekedése

A NASA műholdas méréseivel most először számszerűsítették a kutatók, hogy milyen hatással volt a tengerszint-emelkedésre a talaj növekvő vízraktározása. Az adatok szerint az elmúlt évtizedben 20 százalékkal lassította le a szomjas föld a tengerszint-növekedés mértékét – írja az MTI.

A Jet Propulsion Laboratory (JPL) és a Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy míg a sarki jégtakarók és a gleccserek folyamatosan olvadnak, addig a Föld éghajlatában és időjárásában végbemenet változások miatt a kontinensek 3200 milliárd tonna vizet szívtak fel és raktároztak el a talajban, a tavakban és a földalatti vízgyűjtőkben. Ez átmenetileg lelassította a tengerszint-emelkedés mértékét. A globális folyamat ugyan eloszlott a kontinensek között, de összeadódva a felszívott víztömeg akkora, mint az amerikai Huron-tóé, ami a világ hetedik legnagyobb tava.

Azt sejteni lehetett, hogy az emberek növekvő támaszkodása a talajvízre idővel azt eredményezi, hogy a víz a szárazföldről az óceánokba jut. J.T. Reager, a JPL szakértője szerint azt viszont nem vettük észre, hogy az elmúlt évtizedben a globális vízkörforgásban végbement változások nagyobb mértékben ellensúlyozták a talajvíz kiaknázásából adódó veszteségeket.

Az óceánokból minden évben hatalmas mennyiségű víz párolog el, és hullik eső vagy hó formájában a szárazföldre. A víz innen visszatér az óceánba a folyók és vízelvezetők által; ezt nevezik globális hidrológiai körforgásnak. A kutatók régóta tudják, hogy a Föld vízkörforgásában végbemenő változások nagy változásokat idézhetnek elő a tengerszint-emelkedésben. Azt azonban eddig nem tudták, mekkora lehet a változás, mivel nem tudták globálisan mérni.

A NASA 2002-ben bocsátotta fel GRACE nevű kettős műholdját, amit a méréshez szükséges eszközökkel is elláttak. Mostanra készült el az első tanulmány, ami megfigyelte a talaj változó vízraktározási képességét és annak hatását a tengerszint-növekedésmértékre. Kirajzolta továbbá a talaj kiszáradásának és nedvesedésének mintáját, megmutatva, hogy a vizes területek egyre nedvesebbek lesznek, a szárazak pedig egyre jobban kiszáradnak. A mintázat összhangban van a klímaváltozási előrejelzésekkel.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.