Legalább egymillió forint az igazi rezsicsökkentés

Pár éve még a tudományos fantasztikumnak számított, ha valaki komolyan nekiállt napelemet vagy napkollektort szerelni a házára, és az országban található szélerőművek is fotótémaként kapnak szerepet a hétköznapjainkban, mintsem a hagyományos áramszolgáltatás alternatívájaként.

Mára azonban ott tartunk egy átlagos háztartás éves áramfogyasztását megtermelő napelemes rendszert kapunk egy-másfél millió forint környékén, sőt már a hazai felfedezők is megjelentek az otthoni kiserőművek piacán.

Az alternatív energiák felhasználása nemcsak ipari, nagyüzemi méretek között tud kifizetődő lenni, már egy családi ház energiafogyasztására is lehet méretezni valami olyan szerkezetet, ami csökkentheti a havi rezsit. A megoldásokat több elv alapján is csoportosíthatjuk, adja magát például az, hogy mennyire bonyolult az adott eljárást már kész rendszerbe, vagyis nem épülőfélben lévő házba beépíteni.

Ha így nézzük, szinte rögtön kiesnek az olyan hőszivattyúk, amik működését valamilyen geotermikus energiára építő megoldás biztosítja. Ezeknél ugyanis vagy kutat kell fúrni, vagy olyan mennyiségű földet kell megmozgatni, ami egy rendezett kert esetében már nagyon megnöveli a kiépítési költségeket, és így a megtérülési időt. Ezek helyett ott van a levegős hőszivattyú, ami a beszerelést és a működési elvét tekintve leginkább a légkondicionálókra hasonlít. Ezt a szerkezetet 800 ezer és egymillió forint között már beszereléssel együtt megtaláljuk, nagy hátrányuk azonban a zajos kültéri egység, illetve a tény, hogy működtetésükhöz áramfelhasználás kell.

Érdekesek lehetnek a napkollektorok is. A napkollektor olyan, a napsütés melegét kihasználó szerkezet, amiben víz kering. A rendszer egyik részén, a fényérzékeny anyaggal ellátott kollektorban a napsütés felmelegíti a csőkígyóban vezetett folyadékot, ami a lakás más pontjain adja le a hőjét, így szolgáltatva a fürdővíz és a fűtésrendszer felmelegítéséhez felhasználható energiát. A napkollektor legnagyobb hátránya, hogy főleg tavasszal és nyáron működik hatékonyan – télen, amikor a legnagyobb szükség lenne a hagyományos fűtésrendszerek kiváltására, a hazai időjárási viszonyok között csak korlátozottan működik, a keringetéshez szintén külön áramfogyasztással kell számolnunk. A szakértők csak jól szigetelt ház esetén ajánlják a felszerelését.
Termeljünk inkább áramot

A gázszámla nullára csökkentése tehát nem egyszerű feladat, de az áramszolgáltatóval már könnyebben kibabrálhatunk. Hazánkban egyértelműen a napelemes, vagyis fotovoltaikus házi erőművek kapják a főszerepet, de sokan gondolkoznak a szélerő munkába állításán is.

Ez utóbbi azonban nem olyan egyszerű. Bár több netes oldal és fórum is foglalkozik a témával, ahogy a teljes körű kiépítést ígérő cégek hirdetéseibe is bele lehet futni, nem szabad összekeverni az emlékezetes szélviharokat egy átlagos hónap szelességével. Magyarországot mérsékelten szelesnek mondják, ami annyit tesz, hogy jó magasra fel kell menni, ha hasznosítható mennyiségű szelet keresünk.

Ráadásul az csak egy dolog, hogy mit vásárolhatunk meg a boltban – az már más kérdés, hogy mit építhetünk meg. Érdemes például elgondolkozni azon, mekkora területet igényel egy kilenc méter magasra felnyúló oszlop, amit három irányból kell feszítődrótokkal biztosítani. De ha van is ekkora telkünk, minden hat méternél magasabb felépítményhez az önkormányzat építési hatóságának engedélye kell, és elég kicsi az esélye, hogy egy átlagos kertvárosi környezetben zöld jelzést kapunk az ötletre. És akkor még nem is beszéltünk arról, mennyire zajos tud lenni egy másfél-két méteres lapátokkal szerelt szélkerék, márpedig a zajártalom mértékét szintén elég alaposan szabályozzák a településeken alkalmazott helyi építési szabályzatok.

Ez persze nem jelenti azt, hogy házi szélerőműves területen ne készülnének formabontó megoldások. Egy közelmúltban megrendezett kiállításon, a Renexpón futottunk bele abba a Nemzeti Innovációs Hivatal által is támogatott szélforgóba, ami leginkább egy szemből közelítő kombájnra emlékeztetett. Az egyelőre kísérleti stádiumban lévő szerkezet specialitását az adja, hogy nem toronyra szerelik, hanem a tetőre. Az alapötlet szerint a háztetőnek ütköző szél felgyorsul (ezt szélcsatornás mérések is igazolják), így elég, ha a tetőgerinc közelébe kis indulósebességű forgókat szerelünk. A kiállító szerint a próbamérések alapján már 1-2 méter per másodperc sebességű szél is mérhető mennyiségű áramot termel, és a szerkezet jellege miatt nincs olyan erős szél, amit ne lehetne kihasználni.

A hagyományos, három lapáttal üzemelő szélgépeknél ugyanis van egy maximális szélsebesség, aminél a gép kitér a szélirányból még azelőtt, hogy egy hevesebb széllökés leszaggassa a szerkezetet a 10 méternél is magasabb állványról. Juhász János, a készüléket forgalmazó cég munkatársa szerint ez a fajta készülék nem tud túlpörögni, mert „a járókerék keresztáramú, így egyensúlyi állapot jön létre a beáramló és a kiáramló levegő miatt”. Már folyik egy olyan mikroszámítógép tesztje is, ami a szélsebességtől függően vezérli, hogy a kinyert áram hova menjen. Alacsonyabb fordulatszám esetén szigetüzemszerűen működik, egy 12 voltos akkumulátort tölt, illetve a házban előre kijelölt fogyasztókhoz megy az energia, nagyobb szél esetén azonban az elektronika a 230 voltos szinuszos inverter felé irányítja a megtermelt áramot, és így akár a hálózatba visszatáplálás is lehetővé válik.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Franciaországban országos szimulációs gyakorlatot tartanak az esetleges áramhiányok kezelésére

Franciaországban szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok december 9-én az esetleges téli áramhiányok kezelésére. Az országos teszt célja annak felmérése, hogy a hálózat mennyire készült fel a válságkezelésre.