Legalizálják az elektromos járműveket

Amerikában egyre keresettebbek az elektromos járművek, de még nem mindenhol tisztázott a kisebb sebességgel haladók legalitása a közutakon.

Nebraska törvényhozó testülete a múlt héten tűzte napirendre a témát, hogy engedélyezzék-e ezek közúti forgalomban való szereplést. A testület 35-0 aránnyal szavazta meg az engedély, így ha a törvény életbe lép, Nebraska lesz a 36. amerikai állam, ahol legálisan közlekedhetnek a kis sebességű elektromos járművek az utakon. Ezek melyek maximális sebessége 56 km/h lehet. „Ha az üzemanyag árak továbbra is növekedni fognak, és a Nebraskai családok és vállalkozások pénzt szeretnének megtakarítani, biztos, hogy a költséghatékonyabb elektromos járművek felé fognak fordulni, melyeknek több előnye is van.”- fogalmazta Heath Mello szenátor a kis sebességű járművekkel kapcsolatban.

 
A megszavazott törvény szerint, legálisan az a NEV (Neighbourhood Electric Vehicle, vagyis kis sebességű elektromos jármű) közlekedhet közúton, melynek négy kereke van, és 1300 kilogrammnál nem nehezebb. A jármű vezetőjének természetesen érvényes jogosítvánnyal és kötelező felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell, emellett a járműveknek az állami nyilvántartásban is szerepelniük kell. A minimális sebesség is megszabott, a 32 km/h-nál lassabban haladó jármű nem vehet részt a forgalomban.

Ajánlott tartalom

Vitézy: zöldebb lesz a közösségi közlekedés Miskolcon is

Tíz új, hazai gyártmányú járművet pénteken adták át a társaság telephelyén.Vitézy: zöldebb lesz a közösségi közlekedés Miskolcon is.

Nincs hozzászólás

  1. Dezso_Laszlo

    Vajon mitől “környezetbarát” egy olyan hajtás, amelynek – a hálózati áramnak – az esetében 1 MJ felhasznált energiához kb. 3.5 MJ fűtőértékű fosszilis energiát égetnek el az erőműveknek globálisan 55 %-át képviselő hőerőműben? Még ha figyelembe vesszük az üvegházhatás-mentes erőművek 45 %-os arányát, még akkor is 1 MJ felhasznált áramhoz 1.925 MJ fűtőértékű fosszilis energiát kell elégetni … és nem 1 MJ-t, mint a benzinmotor vagy dízelmotor esetében. Ha a 200 bar-os CNG-változatot nézzük, amelyet 20 %-os tömörítési veszteséggel állítunk elő, még annak az 1 MJ felhasznált energiájához is csupán 1.25 MJ fűtőértékű földgáz elégetése szükséges, de nem 1.925.

    Az elektromos hálózatról feltöltött autó fajlagosan (1 utasra vetítve) a világ legnagyobb üvegházhatást keltő járműfajtája, ez bizonyított tény. Nyilvánvaló ez már csak abból is, ahogyan az USA idiotisztikus méretű háztartási elektricitását tovább növelik vele. Nem véletlen, hogy az 1 lakos által keltett átlagos üvegházhatás az USA-ban a legmagasabb az egész világon, idióta méretét az áramhálózati autóval tovább növelik.

  2. komolyan gondolod, hogy a bármiféle hibrid hajtást nélkülöző benzin/dízel autók városi használat esetén nagyobb hatásfokkal dolgoznak mint a hőerőművek (+csekély hálózati veszteség+minimális akkumulátor és elektromotor veszteség)??? komolyan gondolod, hogy egy benzin/dízel autó 1 mj fűtőértékű üzemanyagot 1mj mozgási energiává alakít?
    Az egyetlen hátránya a fenti cikkben említett járművek legalizálásának, hogy 32km/h-s sebességnél feltartják a forgalmat aminek 99%t hagyományos autók alkotják, így azok több fékezés/gyorsításra kényszerülnek.

  3. @jcd -nek teljesen igaza van. Nem tudom, hogy az olyan sötétzöldek, mint @Dezso_Laszlo mit csináltak általános iskolában a fizika órán, de igazán felfoghatnák, hogy egy benzines motor nagyon jó esetben 30% körüli hatásfokkal dolgozik, míg egy villanymotor általában 90% fölöttivel. Tessék újraszámolni ezek alapján.

    1MJ energia leadása a kerekeken villanyos esetben kb 1.11 MJ villanyáram felhasználásával lehetséges, ami a D_L által említett számmal számolva 3,89 MJ fűtőértékű fosszilis energiából származik, de ahogy D_L is javasolja, vegyük figyelembe, hogy nem csak fosszilis erőművek léteznek, így számoljunk az általa említett 1.925 MJ-lal: 1.11 * 1.925 = 2,14 MJ.

    És a benzines:
    1 MJ kerekeken leadott energiához jó esetben “csak” 3,33 MJ energiát tartalmazó üzemanyagot kell elégetni, de inkább többet.

    Ez pesszimista becslés. A villanymotorok hatásfoka általában jóval 90% fölötti, míg a benzinmotoroké 30% alatti.
    Jah, a Mexikói öbölt beleszámoltuk a benzines költségeibe?

    Igaz, hogy nem túl fényes a helyzet, de ne dobjuk el egyből a villamos hajtást, csak azért, mert a körülötte levő erőmű infrastruktúra még nem hozza a számokat. Igenis az erőművekkel kell átállni, újabbakat, jobb hatásfokúakat gyártani. Ipari környezetben megvalósítani ilyesmit sokkal életszerűbb, minthogy mindenki kocsijában hipermodern ultratakarékos benzines erőforrás legyen.

  4. Érdemes lenne a villamos autó kontra benzines vitát egy kicsit nagyobb léptékben vizsgálni. A villamos autó pozitívumai közé kéne számítani azt, hogy képes a fékezés energiáját is részben hasznosítani, előnyös a csendes üzeme is, hiszen a zaj ma már komoly egészség károsító tényező. Az is egészségesebbé teheti a városokat, hogy nem nyelik a városlakók koncentráltan a gyógyhatásúnak még véletlenűl sem nevezhető kipufogó gázokat. Persze vannak negatívumok is. Pl. az akkumulátorok egy jelentős hányada olyan anyagokat tartalmaz amely káros ha megfelelő újrahasznosítás -feldolgozás – nélkül csak úgy elhajítjuk mint ahogy nálunk szokásos.