Legeltetés, kaszálás, természetvédelem: új korszak jön a Duna–Dráva térségben

A fejlesztések célja, hogy a védett területeken hosszú távon biztosítható legyen az őshonos fajok fennmaradása és az ökológiai egyensúly.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 800 millió forintból indul természetvédelmi területkezelési infrastruktúra-fejlesztés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén – jelentette be Rácz András, természetvédelemért felelős államtitkár Barcson a Dráva Kapu Bemutatóközpontban, a projekt nyitórendezvényén az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint. Az államtitkár kiemelte, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság négy projektje összesen 2,8 milliárd forint támogatásban részesül, ezek közül most egy 800 millió forintos fejlesztés indul a KEHOP Plusz program keretében. A beruházás célja a természetvédelmi állattartás feltételeinek javítása, az eszköz- és géppark korszerűsítése, valamint a vizes élőhelyek megőrzése.

Ismertetése szerint a fejlesztés hat helyszínt érint, és több száz hektár védett, illetve Natura 2000 gyepterület fenntartását segíti. A projekt része a darányi homoki gyepek rekonstrukciója, a Riha-tónál lévő vízi műtárgy cseréje, valamint gépek és eszközök beszerzése is. A hagyományos tájhasználati formák, mint a legeltetés és a kaszálás, újra kulcsszerepet kapnak a fenntartható természetvédelemben. Rácz András hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem gerincét alkotják. Ezek a beruházások nemcsak a természeti értékek fennmaradását segítik elő, hanem erősítik a vidék gazdaságát és közösségeit is.

Hozzátette, hogy a 2021-2027 közötti időszakban országosan 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi célú fejlesztésekre, amelyből csak 2025-ben 60 kiemelt projekt valósul meg, amelyek több mint 70 ezer hektár védett területet érintenek. A mostani projekt előkészítése 2027 januárjára zárul le, a megvalósítás befejezése pedig 2029 őszére várható. A fejlesztés jelentős mértékben járul hozzá a térség természetvédelmi célú területkezelésének hatékonyságához, és biztosítja, hogy az őshonos fajok fennmaradásához szükséges környezeti feltételek hosszú távon is fennálljanak – tájékoztatott a szaktárca.

Ajánlott tartalom

Rekordot dönt a visszaváltás Magyarországon – már 90% felett az arány

A modern automaták és a gyártók felelősségvállalása révén a körforgásos gazdaság már nem jövőkép, hanem napi gyakorlat Magyarországon.