Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az elmúlt hónapokban a magyar Kormány és az Országgyűlés olyan jogszabályokat alkotott és léptetett hatályba, amelyek a magyarországi szélerőmű beruházásokat ellehetetlenítik, és még az elméleti lehetőségét is kizárják annak, hogy a hazánkban a jövőben háztartási méretet meghaladó szélerőmű létesüljön.
Szélerőművet már eddig is csak pályázaton elnyert kvóta mértékéig lehetett létesíteni (amely pályázat kiírására tíz éve nem került sor, azaz Magyarországon tíz éve nem adtak ki engedélyt új szélerőmű létesítésére), az új szabályozás alapján azonban még a pályázatig sem juthatnak el a projektek, mivel építési engedélyt csak a Kormány által meghatározott számban kaphatnak, újonnan meghatározott, teljesíthetetlen feltételek mellett. Az új szélerőművekre vonatkozó effektív tiltás megkülönböztetés nélkül vonatkozik azon szélerőművekre is, amelyek egyébként a megújuló energiatermelés támogatási rendszerében nem kívánnak részt venni, azaz a villamosenergia fogyasztóknak egy fillérjébe sem kerülne (pl. csak kereskedelmi alapon működő szélerőművek; szigetüzemben működő vagy termelő üzem erőműegységeként saját villamosenergia-fogyasztás kielégítését szolgáló szélerőművek). A sietve és szakmai egyeztetés nélkül elfogadott, kollízióktól sem mentes új szabályok konkrétan nem tiltják szélerőművek létesítését, ténylegesen azonban ellehetetlenítik azt, hiszen, többek között:
- beépített terület határától 12 km-en, katonai radaroktól számított 40 km-en, valamint a katonai repterektől számított 15 km-en belül szélerőmű nem helyezhető el;
- szélerőmű létesítésére vonatkozó építési, ill. használatbavételi engedély csak a Kormány által meghatározott számban és meghatározott teljesítmény erejéig adható;
- az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a földhivatal termőföld végleges máscélú hasznosítására vonatkozó, legalább három éve jogerős határozatát;
- az építési engedély beszerzéséhez több miniszter képviselőiből álló bizottság támogatását kell beszerezni;
- szélerőműre kiadott építési engedély csak egy évre érvényes és nem hosszabbítható (azaz a szélerőművet egy év alatt kell megépíteni és használatba venni);
- az építési engedélyhez a szélerőműtől számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlantulajdonos írásbeli jóváhagyása szükséges; és
- a tervezett szélerőmű legfeljebb 2 MW teljesítményű lehet, föld feletti magassága a 100 m-t nem haladhatja meg.
Nyilvánvaló, hogy már a fenti első feltételnek is lehetetlen megfelelni, hiszen nincs Magyarországon olyan település (beépített terület), amely egy másik településtől (beépített területtől) legalább 24 km-re lenne, az egyéb szükséges feltételekkel (pl. terület alkalmassága, csatlakozási pont elérhetősége, stb.) nem is számolva. A szélturbinák méretére vonatkozó indokolatlan korlátozás pont a modernebb, hatékonyabb erőműegységek létesítését akadályozza, és az ismert gyártók jó minőségű termékei 99 %- ának alkalmazását kizárja. Az pedig, hogy valamennyi erőművi beruházás közül pont a szélerőművi beruházásokat kelljen egy éven belül megépíteni, teljesen komolytalan, egybe indokolatlanul diszkriminatív – de idáig a beruházó el sem jut. Az MSZIT értetlenül áll a Magyar Kormány szélenergiával kapcsolatos szándékai és közelmúltban elfogadott jogszabály-módosításai előtt.
A jelenlegi (és esetleg bővülő) magyarországi szélenergia termelés a villamos hálózatok és az ellátás biztonságát nem veszélyeztetik, és további turbinák magyar villamos energia rendszerbe illesztését az összes szakmai szervezet (pl. MVM, MAVIR) is támogatja. Jelenleg a hazánkban megtermelt villamos energia mennyiség csupán 2,5%-a származik szélenergiából, amely elhanyagolható és észrevehetetlen mennyiség az igények egészéhez és a 35%-os mértékű importhoz viszonyítva. Emellett Magyarország számos villamosenergia rendszer-összeköttető vezetékkel rendelkezik a szomszédos államokkal, valamint hatékony áramtőzsdével (HUPX), amelyek biztosítják a magyar villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyát, piaci alapon. Mindezek alapján a magyar villamosenergia-rendszerbe további 500 MW kapacitás lenne beépíthető (a jelenleg üzemelő körülbelül 330 MW mellé) jelentős ráfordítás nélkül. Magyarország 2011-ben elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve is 750 MW beépített szélerőművi kapacitással számol 2020-ra.
A bővülő szélenergia termelés jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy Magyarország csökkentse villamosenergia-import függőségét, valamint költséghatékony módon tegyen eleget klímavédelmi kötelezettségeinek és az Európai Unó felé vállalt, 2020-ra elérendő 14,65%-os megújuló energia felhasználási részaránynak. Egyes számítások szerint, a klímavédelmi követelményeknek való megfelelés 2020-ig mintegy 25 milliárd forinttal kerülne többe akkor, ha a megújuló energia fejlesztéséből és bővítéséből a következő években kihagynánk a szélenergiát – tehát a villamosenergia fogyasztók 2020-ig ennyivel többet fizethetnek, ha lemondunk a szélenergiáról.
A Magyar Kormány az új szabályozással egy olyan villamosenergia termelési technológiát kíván ellehetetleníteni, amely nem csupán a megújuló energiaforrások közül jelenleg az egyik leggazdaságosabb és leghatékonyabb, de az újonnan létesített hagyományos fosszilis vagy nukleáris energiatermelő egységekhez viszonyítva is versenyképes – mindezt károsanyag-kibocsátás és jelentős környezeti hatás nélkül. Természetesen minden államnak joga van saját energia portfóliójának és energiapolitikájának meghatározására (az Európai Unió vonatkozó szabályrendszerén belül is), érthetetlen azonban, hogy miért pont egy hatékonyan és gazdaságosan üzemeltethető villamosenergia-termelési technológiát kíván a Kormány – diszkriminatív módon – ellehetetleníteni.
A fentiekre tekintettel az MSZIT üdvözli dr. Áder János köztársasági elnök 2016. október 21-i döntését, amelyben – részben a fenti, MSZIT által többször megfogalmazott indokokkal és érvekkel összhangban – a szélerőműveket hátrányosan érintő törvényi szintű szabályozás egy részét megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, egyben felkérte a Kormányt, hogy a már elfogadott rendeleti szintű szabályozást is gondolja újra. A szélerőművek által termelt villamosenergia olyan kiaknázatlan kincsünk, amely korlátozások nélkül rendelkezésünkre áll, és amelyben hatalmas potenciál van még Magyarországon. Nyugati szomszédunk, Ausztria pont a magyar határ mellett létesíti a legtöbb szélerőművet, mert ott találhatók az országban a legjobb szélviszonyok, amelyek a határon átlépve sem változnak meg. A jelenleg működő magyarországi szélerőművek kihasználtsága az Európai Uniós átlag felett van, tehát Magyarországon kimagaslóan jó a szélenergia hasznosításának lehetősége.
A legtisztább villamos energia ma Magyarországon szélből állítható elő. Mindezek mellett a szélerőművek magyarországi telepítése tovább erősítené az iparág már mai is jelentős hazai munkahelyteremtő hatását. Egy jelentős mennyiségű szélerőmű telepítési program újabb lendületet adhatna a már évek óta hazánkban működő szélturbina részegység gyártásnak, úgy is, mint a szénszálgyártás, generátorgyártás, elektronikai vezérlésgyártás, liftgyártás, acélszerkezet és villamos motorgyártás területének. Bízunk benne, hogy közös erővel és összefogással fel tudjuk hívni a Kormány figyelmét a jelenlegi szabályozás átgondolatlanságára, műszaki-gazdasági hátrányaira és képesek leszünk ösztönözni egy olyan energetikai szabályozás létrehozását, amely a Magyarország nemzetgazdasági- és a villamosenergia fogyasztók érdekét szolgálja.
