Lengyelország az energetikai átállás küszöbén?

Az elmúlt 25 év során Lengyelország nagyon komoly eredményeket ért el energiahatékonyságának javítása és széndioxid-kibocsátásának csökkentése terén. A korosodó energetikai infrastruktúra, a magas szénintenzitás, valamint a biztonságos energiaellátás fenntartásának szükségessége azonban sürgetővé teszi a lengyel energiaszektor újragondolását.

Lengyelország az energetikai átállás küszöbén?

Vendégblogger: Izabela Kielichowska, a GE Közép-Kelet-Európáért felelős energiapolitikai és kormánykapcsolati igazgatója

A fenti témák megvitatása kapcsán abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy részt vehettem egy, a 2030-as klíma-energia csomagot érintő élő, online tanácskozáson.

Számos tanulmány (Optimális energiamix 2060-ra vagy az Alacsony szennyezőanyag-kibocsátású Lengyelország 2050) jelzi, hogy a megújuló energia 2030-ra a lengyelországi energiamix mintegy 24-30%-át teheti ki. A távfűtő művek modern, rugalmasan működtethető, magas energiahatékonyságú kombinált hő- és áramtermelő erőművekké (CHP) történő korszerűsítése 9%-kal növelheti a gáz részesedését az energiamixben. A gáz és a megújuló energiaforrások kiegészítő technológiákként történő alkalmazása kínálja a leghatékonyabb módot a rugalmas, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású energiarendszer megteremtéséhez.

Miért is olyan fontos a tiszta energiára épülő technológiák fejlesztése? Hadd soroljak fel néhány okot:

Az első az energiabiztonság. A megújuló energiák és a nagyhatékonyságú gáz-kogenerációs technológiák rendelkeznek a legrövidebb beruházási ciklussal az összes energiatechnológia közül, így eredményesen alkalmazhatók a potenciális kapacitáshiány gyors megszüntetésére. Ezen túlmenően a megújuló energia helyben rendelkezésre álló, kimeríthetetlen erőforrás (a Lengyel Szélenergia Szövetség (PWEA) szerint például csak 2012-ben a lengyelországi szélenergia termelés 15%-kal csökkentette a szénimportot).

Másodszor, a megújuló energiák és az elosztott energiatermelés – kiszámítható, stabil szabályozói keretrendszer mellett – belföldi és külföldi tőkebefektetéseket vonzhat az országba. Érdemes megemlíteni, hogy a szélenergia már eddig is 2,75 milliárd euró értékű közvetlen tőkebefektetést hozott, és az EY szerint ezek a befektetések egyedül az szélenergia szektorban megnyolcszorozódhatnak 2020-ra.

A megújuló energiák egy új belföldi ipari szektor fellendülését is elősegíthetik. Lengyelország gyárt napelemeket, biogáz-erőműveket, biomassza kazánokat, brikettgyártó gépeket, automatikákat erőművekhez és energiahálózat-menedzsment rendszerekhez, és még sok egyebet. És itt lép be a másik nagy előny: számos új munkahely teremthető. A szélenergia már eddig is 13 000 közvetlen új munkahelyet teremtett az építéshez és a karbantartáshoz kapcsolódóan. A lengyel Gazdasági Minisztérium becslése szerint a 2020-ra kitűzött megújuló energia célok teljesítése mintegy 83 000 közvetlen munkahelyet eredményezhet a nagy munkanélküliség által sújtott területeken.

Végül, de nem utolsósorban a megújuló energiák és az elosztott energiatermelési technológiák innovációt is hoznak az országba. A szélturbina-gyártók például bevételeik mintegy 10%-át fordítják kutatás-fejlesztésre. A folyamat elősegítéséhez Lengyelország olyan innovációs központokat alakíthat ki, mint a wroclawi EIT+, vagy a gdanski MORCEKO. Az 1600 mérnököt foglalkoztató, nagyhatékonyságú energiatechnológiai megoldások fejlesztésével is foglalkozó varsói Engineering Design Center műszaki tervező- és fejlesztőközpont (a GE és az Aviatikai Intézet partnertársulása) is Lengyelország tudásexportjának értékét növeli.

Lengyelországnak tehát bőven van eszköze az innováció ösztönzéséhez, az export növeléséhez, valamint a biztonságos energiaellátás megteremtéséhez a rendelkezésre álló energiaforrásokra építve. Itt az ideje, hogy mindezt a gazdaság javára fordítsuk.

Ajánlott tartalom

Tovább erősödik a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete

Az Európai Unió Hivatalos lapjában kihirdették a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (REMIT) módosítását, ezzel tovább erősödik a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal (MEKH) pénteken az MTI-vel.