Letört egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb selfjegéből

Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el.

A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra törött. A kutatók szerint a jelenség újabb bizonyíték a Grünald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra. “A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta” – mondta Jenny Turton klímakutató a BBC News-nak. “2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron” – tette hozzá a németországi Friedrich-Alexander Egyetem kutatója. A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba. A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra. A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottájává változott.

“A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha a várakozások szerint növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon” – magyarázta Jason Box professzor, a dániai és grönlandi földmérő intézet kutatója. Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

Képünk illusztráció.

100.000 Ft-ból napelemes rendszer Európai Uniós támogatással?Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Ajánlott tartalom

Évente akár 50 ezer forintot lehetne spórolni az élelmiszerek tudatos felhasználásával

Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot spórolhatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a jelenlegi pazarlás komoly környezeti problémát is okoz a világban - közölte a Klímapolitikai Intézet kedden az MTI-vel.