Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Szatmár-Beregi Natúrpark 67 község területét foglalja magában, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár. A térség ismert egyedülálló tájtermékeiről; a beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A natúrpark jelentős területe a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, amely országos jelentőségű védett természeti terület.
„A Szatmár-Beregi Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését.” – mondta el Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára vasárnap délelőtt Fehérgyarmaton, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját, a Szatmár-Beregi Natúrparkot. Az eseményen köszöntőt mondott Sólyom László köztársasági elnök.
Az első natúrparkok 1997-ben jöttek létre Magyarországon európai mintára. Hazánkban jelenleg 5 natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark, a Cserhát Natúrpark és a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint. A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése. Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére. A natúrparkok a természetben történő aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust, a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést és a természetkímélő gazdálkodást szolgálják. A natúrpark címmel rendelkező településeken élők nagyobb eséllyel indulhatnak a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális, turisztikai pályázatokon.
A Szatmár-Beregi Natúrpark koordinációs feladatait a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet-, és Környezetvédelmi, Kulturális, Értékőrző Közhasznú Alapítvány látja el. Az alapítvány alapfeladata, hogy olyan alternatív, ám fenntartható lehetőségeket dolgozzon és alakítson ki, melyek valós bevételeket, tényleges megélhetési lehetőségeket biztosítanak a lakosság és a közösségek számára. Mindezek a természeti és táji értékeket megőrző fenntartható mezőgazdaság, a természeti, táji és kulturális értékeket bemutató idegenforgalom, valamint a helyi termékek előállítására alapozott vendéglátás rendszerében valósíthatók meg.
A Szatmár-Beregi Natúrpark 67 település területéből áll, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár. A csatlakozó települések: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán. A natúrpark természetföldrajzi és társadalmi kapcsolatai révén a jövőben tovább bővülhet Ukrajna és Románia irányába.
A Szatmár-Beregi Natúrparkot évszázados fás legelők, kiterjedt kaszálók, mocsarak, és tölgy erdők alkotják. A térségben jelentős az állattartás (juh) és a gyümölcstermesztés (alma, szilva). Az aprófalvas településszerkezetű térség páratlan építészeti örökséget őriz. A román, gótikus és barokk templomok, az évszázados fa haranglábak, a száraz és vízimalmok és a klasszicista kúriák egyedülállóak Magyarországon. A 67 településen 32 műemlék és 37 műemlék jellegű épület található. Ugyanezt a változatosságot mutatják a térségi hagyományok és tájtermékek. A beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A szatmári szilvalekvár nem csak, mint tájtermék ismert, hanem az előállításához kapcsolódó hagyományok és szokások is elevenen élnek.
