Lezárult a Győr térségi hulladék-gazdálkodási rendszer projektje

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) által támogatott projektek közül elsőként befejeződött a Győr és a térsége települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének fejlesztése.

A 9,5 milliárd forintos projekt a beruházási összeg 70 százalékát nyerte el támogatásként  a KEOP 1400 milliárd forintjából, a fennmaradó rész önerő volt – ismertette a beruházást összegző tanácskozáson Habi Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság főosztályvezetője csütörtökön Győrött.
A projekt 112 települést, összesen 260 ezer lakosa számára teremtette meg a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit. A településeken 339 szelektív hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki. A családi házakban és a legalább háromlakásos társasházakban megkezdődött a kétkannás hulladékgyűjtés, amelynek lényege, hogy a lebomló hulladék és az egyéb kommunális hulladék más-más edénybe kerüljön. Az edények ürítése csipes azonosító rendszer segítségével történik; ez lehetőséget ad arra, hogy regisztrálni lehessen, egy-egy edényt hányszor ürítettek. Ez azért fontos, mert jövő év január elsejétől a hulladékszállításért fizetendő díjat az ürítések gyakorisága alapján számlázzák.
A projekt keretében 43 hulladékudvart építettek, ezek a korábbi lomtalanítást váltják ki. Az udvarokat a lakosság díjmentesen használhatja.

A költséghatékony szolgáltatást szolgálja két átrakó állomás, ott préskonténerekbe ürítik és tömörítik a begyűjtött hulladékot.
A legnagyobb költséget a Győr-Sashegyen létesített hulladékkezelő központ jelentette. Ott kapott helyet a begyűjtött lebomló hulladékok kezelésére szolgáló komposztáló, a maradék hulladék kezelését végző, úgynevezett mechanikai-biológiai előkezelő, továbbá a válogatócsarnok és a bálázó, ahol a szelektíven gyűjtött hulladékkal foglalkoznak, illetve a hasznosításra nem alkalmas hulladékot tároló tér.
A próbaüzem során 85.400 tonna lakossági hulladékot gyűjtöttek be, ebből egyebek között hétezer tonna tüzelőanyag, háromezer tonna komposzt készült. A tárolótérben 37.500 tonna hulladékot helyeztek el.
Kovács Barnabás projektvezető a záró rendezvényen hangsúlyozta: a projekt azt a célt tűzte ki, hogy a következő generációk számára a jelenlegi nemzedék biztosítsa az élhető környezetet.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.