Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A fénycsapdától a földházig: magának ásott vermet a környezettudatos építész.
Kovács Gábor szombathelyi építész tavaly ásott egy vermet – magának. A célja az volt, hogy a terményeit itt tárolni tudja, a vermen keresztül bevezesse a kútvizet – használati vízellátáshoz – a lakóépületbe, továbbá a kútból a páramentesített vermen keresztül friss levegőt is juttasson a házba. A kútvíz bevezetése kettős funkciót szolgál. Az egyik, hogy ne a drága ivóvizet használjuk másodlagos célokra, például mosáshoz, vécéöblítéshez; a másik, hogy a vizet nyáron a radiátorokba vezetve hűteni tudjuk a helyiségeket – fejtette ki az Életszépítőknek Kovács Gábor építész, igazságügyi és műszaki szakértő.
Kovács Gábor veremA vermen keresztül nemcsak friss víz, de friss levegő is érkezik a házba. Ennek több haszna is van: a vermen át érkező friss levegő nyáron hűti, télen előfűti a lakóhelyiségeket, a belső hőmérséklet ezáltal egész évben kiegyenlített az épületben. Mivel télen is friss levegő érkezik a házba, a helyiségek folyamatosan átszellőzöttek, ezért nincs szükség külön ablaknyitogatásra, nem veszik kárba a drága fűtési energia. Kovács Gábor a hőszigetelt, 4-16-4 milliméter rétegrendű ablakok között 12 Celsius-fokos levegőt keringtet, amivel télen fűti az üvegek közötti légrést, nyáron pedig hűti. (Az üveg rétegrend értelmezése: 4 mm üveg, 16 mm légrés, 4 mm üveg.)
Fénycsapdák a föld alatt: nincs szükség áramra
Kovács Gábor fénycsapdákat alakított ki a veremben, ami nem más, mint egy 45°-os tükörrendszer, ahogy ő fogalmaz: egyszerű, mint a faék.
– Egy 100-as PVC cső az alapja. A cső belső falára egy hajlítható tükörpalást van rögzítve, a két végére pedig egy-egy 90°-os idom került, ezeket szétvágtam, s méretre vágott ovális tükröt ragasztottam rájuk. A fénycsapda 95 centi magas. Olyan jól működik, hogy nappal nem kell villanyt kapcsolni a veremben. A mai energiaérzékeny világban egy építésznek nem joga, de kötelessége felhasználni minden eszközt az energiafogyasztás csökkentése érdekében – mondja Kovács Gábor.
Az építész szerint a téli hőveszteséget döntően két tényező befolyásolja: a lehűlő felületek – külső falak, nyílászárók – felületi vesztesége, illetve a szellőztetés.
– Nagyanyáink idejében a hő nagyjából 75 %-a távozott a falakon, a gyengén szigetelt ablakokon keresztül, gyakorlatilag nem kellett szellőztetniük. A mai extrém hőszigetelésű házakban ez az arány megfordult: a téli hőveszteség mindössze 25 %-a írható a nyílászárók és a falak számlájára. A hőveszteség 75 %-a gyakorlatilag a szellőztetésnek tudható be, ezért fontos, hogy télen ne direkt módon, ablaknyitással szellőztessünk; a kazánnak így nem a szellőztetés során lehűlt parkettát, falakat, bútorokat kell felmelegítenie.
Kovács Gábor a verem kialakítása 50-80 ezer forintból megoldható. Hogy mennyi fűtési energiát tudott a verem beiktatásával megtakarítani, arra később tud pontos választ adni – folyamatosan dokumentálja az energiafogyasztást.
A teljes cikk itt olvasható.
