Magas légszennyezettségi mutatók a Nyugat-Balkánon

A nyugat-balkáni ország vezetői 2005-ben tettek ígéretet arra, hogy igyekeznek csökkenteni a szennyező gázok kibocsátását, az európai uniós elvárásoknak azonban a legtöbb országban nem tettek eleget – közölte a CEE Bankwatch Network nevű civil szervezet, amely hamarosan az Európai Parlamentnek is beszámol vizsgálati eredményeiről.  A jelentés szerint az uniós tagságra törekvő Szerbiában, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban 2018-ban a megengedett 98,696 tonnás megengedett értéknél hatszor magasabb volt a kéndioxid-kibocsátás. Szerbiában a Kostolac B1 és B2 szénerőmű egymagában több kén-dioxidot termelt, mint amennyi a négy ország számára megengedett érték lenne összesen. A környezetvédők szerint az Európai Uniónak meg kellene adóztatnia a széndioxid-kibocsátást, vagy vámot kellene kivetnie a szénre, hogy megakadályozza a térség nagy szennyezőit abban, hogy elmulasszák a szennyezés csökkentéséhez szükséges befektetéseket, ezzel előnyt szerezve más országokkal szemben az energia exportálásakor. A Bankwatch szerint a bécsi székhelyű Energiaközösségnek magasabb jogköröket kellene biztosítani, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a szükséges helyzetekben. A nyugat-balkáni térségben a szén a legolcsóbb energiaforrás, egyben a legszennyezőbb is, és a régió nagyon kevés pénzt fordít az egészségügyi következmények kezelésére. 2016 óta, amikor a négy ország 16 szénerőműve közvetetten 3900 ember halálát okozta, nemhogy csökkent volna a kéndioxid-kibocsátás, hanem egyes helyeken nőtt is. Emellett a bejelentések szerint nem is tervezik, hogy bezárnák az erőműveket, sőt kínai támogatással újabbak épülhetnének a következő néhány évben. Az utóbbi hetekben Belgrád és Szarajevó is felkerült a világ legszennyezettebb városainak listájára. A téli időszakban ez gyakran előfordul, a levegő minőségét az időjárási körülmények, a gyakran szénnel vagy fával történő fűtés és az ipari károsanyag-kibocsátás együttesen befolyásolja.