Magyar cégek segítenek be a Nyugat-Balkán zöldítésébe

A világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére élénk érdeklődés mellett zárult a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. idei második klímavédelmi felhívása.

A beérkezett támogatási kérelmek magas színvonalúak, jól tükrözik a zöldgazdaságban érdekelt magyar vállalkozások felkészültségét és versenyképességét – közölte Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdán az MTI-vel. Az ITM háttérintézményeként működő Zöld Központ az idén már a második támogatási programját hirdette meg, amely a nyugat-balkáni országok zöldítését magyar szakmai együttműködéssel és technológiaexporttal kívánja elősegíteni. Kaderják Péter kiemelte: az éghajlatváltozás hatásai erőteljesen jelentkeznek a Nyugat-Balkánon, ahol az átlaghőmérséklet emelkedése, a tűzvészek és az ingadozó vízellátás is súlyos gondot jelent. Ezek a problémák nem ismernek határokat, csak közösen tudunk fellépni velük szemben. További kihívás, hogy a régiós energiatermelés döntően fosszilis üzemanyagra támaszkodik. Tizenhat nyugat-balkáni széntüzelésű erőmű annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint 250 hasonló létesítmény az Európai Unió egész területén – tette hozzá.

Magyarország a klímavédelem terén nemzetközi összevetésben is eredményes országként kész érdemi támogatást nyújtani a megoldásra váró feladatok kezelésében. A problémát felismerve hazánk önálló prioritásként szerepelteti a Nyugat-Balkán dekarbonizációjának elősegítését a 2021-ben esedékes magyar V4 elnökség programjában is a közlemény szerint.

Kaderják Péter hangsúlyozta: a felhívás a járványhelyzetre adott válaszlépésekkel összhangban kiemelt szempontként vizsgálja a projektek munkahelyteremtő képességét. A majdani nyertesek fejlesztései egy Magyarország számára stratégiai jelentőségű régió erőfeszítéseit támogatják a zöldgazdasági átállás területén. A kiírás hozzájárul a hazai vállalatok nemzetközi versenyképességének fokozásához is.

Örlős László, a Zöld Központ ügyvezetője kiemelte, hogy az év első felében lebonyolított programhoz hasonlóan ezúttal is nagyszámú kérelem érkezett be, a támogatási keretet mintegy négyszeresen meghaladó támogatási igénnyel. A pályázók között megtalálhatók kis- és középvállalkozások, alapítványok és felsőoktatási intézmények is.

Az elsősorban energetikai és vízipari projektjavaslatokban mind a hat célország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia) megjelenik. A beérkezett kérelmek értékelését a Zöld Központ külső szakértők bevonásával végzi, a támogatói döntések meghozatala és a projektek indulása 2021 tavaszán várható – közölte az ITM.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.