Magyar CERN-Bizottság: félreérthető hírek jelentek meg a médiában a nagy hadronütköztetőről

Félreérthető hírek jelentek meg az interneten és a sajtóban az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjéről (LHC) – hangsúlyozza az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a Magyar CERN-Bizottság, amely legutóbbi ülésén megvitatta az LHC-ben folyó kutatások jelenlegi helyzetét.

Mint a dokumentum kiemeli, azt a tényt, hogy a CERN-ben felgyorsították a tudományos kutatások ütemét, úgy közölték, hogy a nagy hadronütköztető egy évre leáll.
“Valójában az történt, hogy az évenként, azaz  2009-ben, 2010-ben és 2011-ben esedékes 4-5 hónapos rendszeres karbantartási szüneteket összevonva és elhalasztva, a rövid leállások helyett két év múlva következik egy nagy, azaz egyéves szünet” – hangsúlyozza a nyilatkozat.
Ennek kettős oka van: egyrészt tudományos szempontokat vettek figyelembe, ugyanis a jelenlegi állapotban a folyamatos üzem annyi adat összegyűjtését biztosítja 2011 végére, amennyit a megszakítások miatt egyébként csak 2012 végéig lehetett volna elérni.

A nyilatkozat kitér a műszaki okokra is. Egy ilyen bonyolult és hatalmas rendszer beindítása ugyanis csak lassan és megfontoltan lehetséges. A jelenlegi rendszerben csak 7 teraelektronvolt (1TeV – ezermilliárd elektronvolt) energián lehetséges a stabil működést biztosítani.
“Viszont ez már messze meghaladja a korábbi energiahatárt, és az új felfedezések tág horizontját nyitja meg. Ha a korábbi ritmusban történt volna az LHC működtetése, akkor a 14 TeV energiára való felkészítés folyamata legalább 4 évig tartott volna, az új menetrenddel viszont ez már 3 év alatt elérhetővé válik. Ugyanis így az egész rendszert egyszerre lehet felmelegíteni és lehűteni. Egy ilyen termikus ciklus legalább 3 hónapig tart. Amennyiben évenként csak egy-egy rész felújításával foglalkoznak, akkor ez a 3 hónapos veszteség minden évben újra hozzáadódik a tényleges karbantartási időhöz. A szükséges idő akkor is ugyanannyi, amikor csak egy-egy részt vagy az egészet kell felmelegíteni és lehűteni” – mutat rá a nyilatkozat.

A dokumentum kiemeli, hogy az új ütemterv a hazai fizikusok szempontjából is kedvező, ugyanis a kezdeti adatkiértékelésekben a magyar kutatók kulcsszerepet játszanak és így korábban jutnak megfelelő mennyiségben a különleges fontosságú adatokhoz.
“Bár a média figyelme rendkívül fontos, nem szabad arról elfeledkezni, hogy az elmélyült kutatások egyik legfontosabb  követelménye a türelem és kitartás. Az LHC-tól nem várhatunk napi szenzációkat, hiszen az első kutatási periódust 15 évre tervezték, de már készülnek a 20 és 25 éves tervek is” – hangsúlyozza a Magyar CERN-Bizottság nyilatkozata.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.