Bécs belvárosában egy közel másfél évszázada épült ház tetőterét építette be úgy Günther Nussbaum független építésügyi igazságügyi szakértő, hogy a német Passzívház Intézettől megkapta a hivatalos minősítést, ezt a lakást látogatta meg csütörtökön több mint két tucat magyar építész, illetve lakásépítési szakember.

Magyar építészek ismerkedtek az első passzív tetőtéri lakással

Bécs belvárosában egy közel másfél évszázada épült ház tetőterét építette be úgy Günther Nussbaum független építésügyi igazságügyi szakértő, hogy a német Passzívház Intézettől megkapta a hivatalos minősítést, ezt a lakást látogatta meg csütörtökön több mint két tucat magyar építész, illetve lakásépítési szakember.

Az építtető az osztrák ATV-ben olyan műsort készít, amelyben a tervezési és a kivitelezési hibákat mutatja be, majd javaslatot tesz azok kijavítására. A tetőtérben csak azért alakította ki a saját lakását, hogy bizonyítsa: nemcsak új házak lehetnek passzívak, hanem a régiek tetőtereiben is kialakíthatók ilyen lakások. A passzív ház lényege az, hogy évente fűtésre nem használ fel négyzetméterenként 15 kilowattnál több energiát. Ez a gyakorlatban 1,5 köbméter földgázt jelent. Az építtető felszereltetett a tetőre 30 négyzetméter – 5 kilowatt teljesítményű – napkollektort, amelyhez egy 500 literes, úgynevezett puffer tartályt kapcsolt. Abban paraffinos folyadék veszi át a napkollektorok által termelt hőt, így annyit tud tárolni belőle, hogy egy fényes nap után 5 napig elég a lakásban a meleg víz.

A minimális hiányzó hőt egy kisméretű pellet-kazánnal termeli, amelyet elég hetente egyszer feltölteni. A határoló falakat, illetve a ferde felületeket lágy farosttal szigetelték, leszámítva ahol – a tűzvédelem miatt – kőzetgyapotot kellett használni. A bádog, illetve cserép fedés alatt közel 50 centiméter vastag a hőszigetelés. A magyar szakemberek ezt követően előadásokat hallgattak a környezetbarát építőanyagokról. A lágy farost hőszigetelő anyagot Kánai Gábor, a Hofatex csoport fagyapot divíziójának vezetője mutatta be. A farostokat növényi keményítővel rögzítik így a teljes – táblásított – hőszigetelő természetes anyagból készül. A csoport Magyarországhoz legközelebbi gyára Zólyom mellett található, Szlovákiában.

Harald Weihtrager épületbiológus a saját – Emoton nevű – cége által gyártott anyagokat mutatta be. Az Emocell nevű táblák agyagból és papírból készülnek. Ha belülről ezekkel burkolják az épületeket, akkor azok magukba szívják a szennyező anyagokat. Példaként említette, hogy az esti cigarettafüst reggelre eltűnik a lakásból. Jövőre Pápa-Tapolcafőn épít az Emoton egy ilyen gyárat – tette hozzá a tulajdonos. A másik anyag az Emotherm, amelyet régi épületek, belső oldali hőszigeteléséhez használnak. A pára elszívására itt is agyagot használnak.

Egy korábbi videónk a bécsi passzívház szállodáról:

[media id=110 width=610 height=400]

Ajánlott tartalom

Helyi közösségek is tulajdont szerezhetnek az új szélerőművekben

Magyar energiaközösségek részesülhetnek a szélerőmű-tenderből.