Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A hazai nemesítésű, minősített növényfajták vetőmagjai számítanak magyar vetőmagoknak, a nagy nemzetközi cégek itteni előállítású saját fajtái nem – jelentette ki Heszky László akadémikus a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) „Vessünk magyar vetőmagot!” elnevezésű kerekasztal-beszélgetésén.
Szerinte a magyar fajták teljesítménye egyenrangú a külföldiekével, de a velük bevetett termőterület mégis kisebb, mert a külföldi tulajdonban lévő, privatizált élelmiszeripari cégek a magyar gazdálkodóktól külföldi növényfajták felhasználását “rendelik meg”, a multinacionális vetőmagvállalatok többet fordíthatnak saját fajtáik és hibridjeik marketingjére, illetve az “import lobbi” és a nemzetközi élelmiszerláncok termékbehozatala is akadályt jelent. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy a legjobb fajták származhatnak külföldi nemesítésből is, és a mára kialakult felhasználási arányok a tényleges teljesítőképesség alapján alakultak ki. A hazai vetőmagszektor – tette hozzá – a „magyar földbe magyar vetőmagot” célt olyan „evidenciának” tekinti, amely már meg is valósult. Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) elnöke a vetőmagágazat élelmiszerbiztonsági-nemezbiztonsági jelentőségét hangsúlyozta, Darvas Béla, a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vetőmagexportőrök vizsgálati költségei jelentősen nőnének, ha Magyarország nem maradna mentes a genetikailag módosított szervezetektől (GMO).
Nem helyes az a szemlélet, amely szerint minden Magyarországon előállított vetőmagot magyarnak kell tekinteni – jelentette ki Heszky László. Hozzátette: a Győrben készített Audi vagy a Kecskeméten gyártott Mercedes sem válik magyar autómárkává attól, hogy nálunk állítják elő. Ezért – szűkebb megközelítésben – a vetőmagágazatban a hazai nemesítésű, minősített fajtákat kell magyarnak tekinteni, a külföldi nagy cégek itteni előállítású, saját fajtáit nem – húzta alá az akadémikus. Heszky László szerint a hazai fajták és hibridek teljesítményei egyenrangúak a külföldiekével, mégis jóval kisebb részarányt foglalnak el a vetésterületen belül. Ennek oka az ipari növényeknél például az, hogy a külföldi tulajdonba került élelmiszercégek – elsősorban az olaj-, a sör-, a konzerv- és a cukoripari vállalkozások – külföldi vetőmagok alkalmazását várják el a hazai gazdálkodóktól. A hibrid-felhasználású ágazatokban – így a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelésben – pedig az okoz gondot, hogy a tőkeerős multinacionális vetőmagcégek jobb marketinget bonyolíthatnak le és kedvezményeket adhatnak a termelőknek.
Egyes nem hibridtípusú növényeknél – főként a gabonaszektorban – viszont jobb a helyzet, mert itt a gazdák saját termésükből is foghatnak vetőmagokat, és ez az évenkénti felhasználási mennyiséget ingadozóvá teszi, amely nem vonzó a nemzetközi vetőmagos cégek számára. A kisebb növényeknél – például a burgonyánál – ugyanakkor az „import lobbi”, míg a gyümölcságazatban (az almatermelésben) a nemzetközi áruházláncok behozatala veti vissza a magyar fajtafelhasználást. A gabonaágazatban ma 50-85 százalékos, a hibridnövényeknél 5-10 százalékos, a burgonyánál 15 százalékos, az almánál 6 százalékos a hazai vetőmagok részaránya – összegezte Heszky László.
Az állam és a kormány feladata, hogy növelje a hazai fajták termőterületét és exportját – hangoztatta az akadémikus. Szerinte az ipari növényeknél nincs sok lehetőség az előrelépésre, hacsak nem indul be magyar tulajdonú élelmiszer-feldolgozók építése, illetve a kormány a magyar fajták használatáról nem egyezik meg a jelenlegi külföldi cégtulajdonosokkal. Más növényeknél – például a hibrideknél – viszont a nemesítés erősítése, a hazai (állami) vetőmagvállalatok marketingjének javítása, a magyar fajtákhoz kapcsolódó propaganda fokozása és a gazdálkodók szemléletmódjának megváltoztatása hozhat javulást, illetve az „import lobbi helyzetének letörése” vagy a termelési szerkezet módosítása is előrelépést jelenthet.
A legjobb fajták származhatnak külföldi nemesítésből is, és a vetőmagok meglévő teljesítményét semmilyen marketing nem tudja felülírni – fogalmazott ugyanakkor Ruthner Szabolcs. Így – állapította meg – a mára kialakult tényleges hazai felhasználási arányokat is az egyes fajták teljesítőképessége határozta meg. Szerinte a cél az, hogy Magyarországon minél több minőségi vetőmagot lehessen termelni, függetlenül attól, hogy azokat ki állítja elő. Ehhez azonban javítani kellene a feltételeket, mivel ma például csupán 70-80 ezer hektárnyi szántóföldi terület öntözhető, és ez jelentősen korlátozza a lehetőségeket. Emellett a vetőmagtermesztés számára prioritást biztosító izoláció és zártkörzet jogi szabályozási hátterét is rendezni kellene.
A teljes cikk itt olvasható.
