Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is felhasználható drónokat visz magával a helyszínre, ahol először 2010-ben jártak magyar kutatók – mondta el Nagy Balázs, a január 26-án induló, négyhetes tudományos vállalkozás vezetője.
Hozzátette: a kutatók elsősorban az örökfagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról fognak adatokat gyűjteni a Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányón, amely, mivel teljesen mentes az emberi tevékenységtől, kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következményeinek elemzésére.
A kutatók – Nagy Balázs mellett Heiling Zsolt terepi mérnök, Ignéczi Ádám geográfus és Kalló Péter fotográfus – az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a hegyen, ahol mindennapos a 100 kilométeres óránkénti sebességű jeges szél, esőt még senki nem látott, és a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. A teljesen lakatlan területen egyébként mértek már 400 kilométeres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is.
A kivételes időjárási körülményeket a kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában mutatták be, érzékeltetve milyen nehézségeket rejt 90 kilométeres óránkénti sebességgel fújó szélben kimászni a sátorból.
A hőkamerával és légnyomás-érzékelővel is felszerelt drónok használatához szélcsendes időszakokra lesz szükségük a kutatóknak – Nagy Balázs szerint ez leginkább a reggeli órákra jellemző -, azonban még így is sok a kérdés az eszközökkel kapcsolatban, ugyanis korábban még senki sem használt drónokat 6000 métert meghaladó magasságban. A kutatók egyébként töltésenként legfeljebb ötperces üzemidővel számolnak.
Nagy Balázs az MTI kérdésére hangsúlyozta: a mostani expedíció során négyévnyi adatot fognak tudni kinyerni a 2012-ben telepített műszerekből, ezek az eredmények már elégségesek lehetnek a nemzetközi szakirodalom által is elfogadott alapállítások megfogalmazására.
Hozzáfűzte: a korábbi expedíciók eredményei megmutatták, milyen mélységben található a felszín alatti jég, az azonban még nem ismert, milyen vastag ez a réteg, és pontosan milyen ütemben fogy a melegedés hatására. Utóbbi kérdésekre csak a hosszú távú megfigyelés adhat választ, ezért legalább 2020-ig szeretnék folytatni a kivételes magasság miatt a világon egyedülállónak számító, átfogó jellegű kutatást.
A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedícióhoz az elmúlt években az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több tanszéke is csatlakozott, a kinyert adatokat így mikrobiológusok, meteorológusok, geológusok és talajkutatók is elemzik, akik számára jó lehetőség egy ilyesfajta „szűz”, azaz emberi hatástól mentes „indikátorterületről” szerzett eredmények vizsgálata – fogalmazott Nagy Balázs.
A biológusok például az expedíció révén a Föld legmagasabban fekvő vízfelületeiből vett mintákhoz juthatnak hozzá, amelyekkel az élet rendkívül szélsőséges körülmények közötti megmaradásának lehetőségeit vizsgálhatják – tette hozzá.
Az expedícióhoz kapcsolódva Kövesd a kutatókat! címmel online vetélkedőt is indítanak általános- és középiskolás diákok számára, akik értékes nyereményekért cserébe kétfős csapatokban válaszolhatják meg a www.verseny.expedicio.eu internetes oldalon keresztül a Chiléről, a vulkánokról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket. A verseny fővédnöke Verónica Chahin, Chile magyarországi nagykövete.
