Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Sokszor késhegyig menő vitákba keverednek az Amazonas-medencében a bennszülöttek és azok, akik ki akarják vágni az őserdő fáit.
A köztük kirobbanó konfliktus kezelése is fontos feladata egy olyan lelkipásztornak, aki az evangelizációt a dzsungelben, a perui indiánok között végzi – mondta az MTI-Press megkeresésére Zserdin Antal Gellért, a Peruban élő katolikus papok magyar püspöke.
A lendvai születésű ferences szerzetes püspök hangsúlyozta, hogy a helyi indián törzseknek is profitálniuk kell abból, ha a körülöttük lévő esőerdő egy részét kivágják. Egyrészt határt kell szabni a természet kizsákmányolásának, de ha már megtörténik az erdőirtás, a kőolaj és a földgáz kitermelése, akkor a vállalkozóknak kötelességük, hogy ezt kompenzálják a lakosságnak például iskolák, óvodák vagy egészségügyi intézmények létesítésével. – Ezt a legtöbb alkalommal sikerül is kivívni – közölte.
A konfliktusok kezelését illetően a püspök úgy látja, hogy hiányzik az előzetes párbeszéd, sokszor a felhergelt csoportosulások között zajlanak a szóváltások, holott rögtön tárgyalóasztalhoz kellene ülniük az érintett feleknek. – Manapság úgy néz ki a helyzet, hogy a bennszülöttek rögtön kivonulnak tüntetni, hogy megakadályozzák az erdőirtást – osztotta meg tapasztalatait. Szerinte az állami vállalatnak vagy a koncessziót elnyerő cégnek garanciát kellene vállalnia arra, hogy az őserdő kizsákmányolása nem folytatódik tovább, hanem ésszerű kereteket biztosítanak a fakitermelésnek. Egyúttal ki kellene kérni a bennszülött törzsek véleményét, hogy a területükön befektetőknek milyen kompenzációt tudnak nyújtani a kitermelt javakért.
Az egyházi vezető arról is beszélt, hogy az sem közömbös, hogy a szénhidrogén-kitermelés során betartsák a környezetvédelmi előírásokat. Ugyanakkor nem tartaná túl hatékonynak, ha ezzel kapcsolatban nemzetközi szervezeteknél nyújtanának be panaszt, inkább a papok segítségével kellene kompromisszumokat kötniük a feleknek.
A perui őslakos indiánok egyébként sokkal türelmesebbek, mint a civilizációban élő emberek. Nem lesznek azonnal idegesek, ha elmegy a faluban az áram, és furcsamód a zaj sem zavarja őket. Az anyagi nélkülözést is sokkal jobban bírják. Ez utóbbi logikus, hiszen sokkal rosszabb anyagi körülmények között élnek, mint akár a perui civilizáció emberei, akár az öreg kontinens polgárai. Az is megfigyelhető, hogy ha anyagi javakhoz jutnak például a katolikus karitatív munka eredményeként, azokat sokkal önzetlenebbül szétosztják rokonaik, ismerőseik között.
Alcím: Szentmise a fa alatt.
A hitéletben is van eltérés a hagyományos vallási formákhoz képest, ami javarészt abból eredeteztethető, hogy az evangéliummal nemrégiben ismerkedtek meg. Különbözőképpen nyilvánul meg a hitvallás az Amazonas-medencében; van, aki egyszerűen odamegy a paphoz, hogy keresztelje meg, de az sem ritka, hogy egész falu vonul a plébános elé, hogy keresztvíz alá vigye őket.
A vallás gyakorlásának helyszíne is eltér az európaiétól, mivel a keresztény hit viszonylag friss körükben, ezért sok helyütt nem rendelkeznek templommal. A szentmisét, igeliturgiát vagy hitoktatást iskolában, a közösségi házakban vagy valamelyik fa alatt is megtartják. Aztán később, évek múltán, egy kápolna építésére is sor kerülhet több helyen… – Igazából azt tartják fontosnak, hogy szertartásaikat őszinte lelkületben ünnepeljék – fogalmazott a püspök.
Mint mondta, a vallás elterjedése lassú folyamat, de ahogy a fenti példák is bizonyítják, vannak eredményei. A hitterjesztésben jelenleg 1650 egyházmegyés és 1250 szerzetes pap vesz részt Peruban, ahol jelenleg 270 ferences tevékenykedik, sokan közülük az indiánok körében. Az Amazonashoz tartozó 80 ezer négyzetkilométeres területen, ahol úgynevezett prelatúrák és apostoli helynökségek működnek, az apostoli helynökség központja San Ramon, amelynek 2002 óta püspöke Zserdin Antal Gellért.
Ezen a vidéken még a mai napig is vannak olyan törzsek, amelyek létezéséről egészen mostanáig nem tudott a nagyvilág, a közöttük végzett misszió az igazi nagy kihívás egy lelkipásztor számára. A bennszülöttek a helynökség területén 55 ezer lelket számlálnak, a többiek Peru más tájairól érkező bevándorlók. A térítő papok túlnyomó többsége perui, de egy éve van egy magyar is közöttük Finta Lajos személyében, és található itt lelkész Spanyolországból és Olaszországból is. – Érdekesség, hogy a sok pap közül egy indián származású – emelte ki a püspök.
Elmondása szerint 1975-ben, amikor a teológiát elvégezte Zágrábban, két másik társával vállalta ezt a feladatot. Eredetileg öt évet töltött volna Peruban, ebből végül az lett, hogy azóta is a dél-amerikai országban él. Itt 19 egyházmegyés és 15 szerzetes papot irányít, munkájukat pedig 71 szerzetesnővér és további 2 szerzetes segíti.
Az evangelizáció nyelve sok helyen a spanyol, de nem egyszer előfordul az, hogy a lelkipásztoroknak meg kell tanulniuk a helyi indián nyelvet is, mert csak azon értenek. Az anyanyelvük elsajátítása ugyanakkor a leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy gondolkodásukat az egyháziak jobban megismerjék, és közelebb kerüljenek hozzájuk.