Magyar tudósok modellezték a klímaváltozást

Az ELTE Fizikai Intézet Kármán Laboratóriumának kutatói kezdeményezték az a kísérletsorozatot, amelyben a világon elsőként modellezték a klímaváltozás hatásait.

Az erről szóló tanulmány a Nature.com Scientific Reports Open Acces magazinjában jelent meg. Vincze Miklóssal, a ELTE Fizikai Intézet Kármán Laboratóriumának és az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoportjának munkatársával, a tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk. A kutatók megalkották a mérsékelt övi légkör minimálmodelljét úgy, hogy két faktorra egyszerűsítették az egészet. Az egyik faktor az, hogy Föld forog, a másik pedig a sarkok és az Egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség. Maga a modell egymásra egymást körülölelő függőleges hengerekből áll, középen van a hideg rész, vagyis a sarkkör, kívül pedig a meleg rész, tehát az Egyenlítő. A Föld forgásának pedig a tartály forgatása felel meg. A minimálmodellből rengeteg komponens hiányzik, nincsenek benne kontinensek, domborzat, a Föld gömbölyűsége, felsorolni is nehéz lenne, mennyi minden hiányzik belőle. Hogy mégis működik, a hidrodinamikai hasonlóság elvének köszönhető. Ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy-egy paraméternek (például forgási idő, hőmérséklet-különbség, sűrűség, méret), hanem azok bizonyos arányának jól működnie. Egy hétköznapibb példával élve, az autógyártók az autók légellenállását is kisebb modelleken tesztelik és hasonló eredményt kapnak, mintha eredeti autókkal dolgoznának.

A bemutatott légköri modell nem új, már az 1940-50-es évektől használják. Annak ellenére, hogy csak két faktor van benne, nagyon jól tud modellezni összetettebb jelenségeket is. A kis örvények például tényleg olyanok, mint a légkörben kialakuló ciklonok és anticiklonok. Ha jól állítják be a hőmérséklet-különbséget és a forgatást sebességét, és az arányszámok is stimmelnek, akkor nagyon hasonlóan működik a légkörhöz. Annyira megbízható a rendszer, hogy meteorológiai előrejelzésekhez használt számítógépes modelleket ellenőriznek vele. A mostani kísérletsorozatban a világon elsőként azt próbálták szimulálni, milyen lehet egy klímaváltozás és milyenek lehetnek ennek hatásai. Vagyis plusz egy tényezőt tettek hozzá a modellhez, mégpedig azt, hogy csökken a hőmérséklet-különbség a sarkok és az egyenlítő között. Mert ugye a klímaváltozás is erről szól. Bővebben a témról itt olvashat.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.