Magyarok a Déli-sarkvidéken

2003-ban hét főből álló magyar csoport utazott a Déli-sarkra, ahol expedíciójuk alatt elkészítették Az élet fagyos szigete című dokumentumfilmet.

A természetfilmesekből és kutatókból álló csapat a nyári időszakban három hónapot töltött a jégvilágban. A hőmérséklet -10 és 10 fok között ingadozott, viszont több mint 100 km/órás szelekkel kellett megbirkózniuk. Az Antarktiszon több állomás is van, de a magyarok hivatalosan egyikhez sem tartoztak, bár kapcsolatba léptek például a chilei-, az uruguayi-, és a koreai bázisokkal is. A dokumentumfilm nem csak természeti képekkel operál, hanem bemutatja, hogy a filmkészítők szemszögéből milyen átélni az érintetlen természet nagyságát, ahol az ember eltörpül az elemek és a vadvilág ereje mellett. Az éjszakáikat sátrakban, a szabad ég alatt töltötték, de többször előfordult, hogy nap közben az időjárás viszontagságait is ott vészelték át. Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő című műsorának vendége Tóth Zsolt Marcell, természetfotós elmondta, hogy jó lenne, ha legalább azok a területek, amik ilyen vad környezetben vannak, megmaradnának, és se filmest, se turistát nem engednének oda.

Ajánlott tartalom

Kiemelten kell foglalkozni a fenntarthatóság kérdésével

Fontos kiemelten foglalkozni a fenntarthatóság kérdésével, a fenntarthatóságra neveléssel, és elismerni azoknak a munkáját, akik sokat foglalkoznak azzal, hogy az életterünk még sokáig az otthonunk is maradhasson - hangsúlyozta Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium (BM) köznevelési helyettes államtitkára hétfőn a 2024. évi Kárpát-medencei Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvényén, a Parlamentben.