Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét

Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét – jelentette ki az energiaügyi miniszter kedden Kiskunhalason.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Lantos Csaba az új kiskunhalasi naperőmű átadásán azt mondta, a pandémia és az utána bekövetkezett háború bebizonyította, hogy az energiaszuverenitásnak nagy értéke van. A közelmúltban éppen ezért “óriási beruházások” valósultak meg annak érdekében, hogy nagyobb energiaszuverenitásra tegyen szert az ország – tette hozzá a miniszter. Elmondta, jelenleg 5600 megawattnyi naperőmű van Magyarországon, tavaly ebből 1600 megawattnyi új erőmű létesült. Hozzátette: hogy a 2030-as éves energiaszükségletének felét a Paks 1 és a Paks 2 erőművek fogják termelni, és ezek mellett a naperőművekre kell alapozni. Lantos Csaba szerint a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kétszázezer háztartási napelem települjön, majd hozzátette: ez már most teljesült, a kitűzött időpontig a háromszázezret is el fogja érni ez a szám. Megemlítette a Napenergia plusz programot is, amelyről azt mondta: már csaknem 24 ezer háztartás pályázott a támogatásra.

A fejlesztés mellett fontos az energia tárolása is, ennek egyik módja az akkumulátorokban való tárolás – hívta fel a figyelmet a miniszter, majd ismertette: az autóipar mellett Magyarország egy “akkumulátorgyártó nagyhatalom is lesz”, és aki képes akkumulátort gyártani, az képes lesz arra is, hogy a naperőművek mellé is tegyen akkumulátorokat. Lantos Csaba kiemelte: fognak még naperőművek épülni, de emellett az elkövetkező évek támogatáspolitikájában lényeges rész lesz az energiatárolásra vonatkozó beruházás is. A kormány határozottan a zöld, fenntartható energia fejlesztésének és tárolásának irányába szeretne elmozdulni – szögezte le a miniszter. Bányai Gábor, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: Bács-Kiskun vármegyében a napfényes órák miatt megvan az az adottság naperőművek építésére. A mostani beruházás területéről szólva megjegyezte, ez volt Kiskunhalas térségének mindig is a legforróbb része. Elmondta, a jövőben egy geotermikus erőművet is terveznek a környéken. Fülöp Róbert polgármester (Fidesz-KDNP) köszöntőjében azt emelte ki, hogy a beruházással Kiskunhalas hatékonyabb lesz a befektetések bevonzásában, és ezzel segítséget kap a helyi gazdaság is. Hozzátette: az alacsony minőségű földeken lehet igazán ilyen erőműveket létesíteni.

Az új, 48 megawatt teljesítményű naperőmű 23 milliárd forintból épült meg, amelyet teljes mértékben a beruházó Phlegon Csoport fedezett. A villamosenergia-termelő az előzetes számítások szerint több mint 34 ezer háztartás éves áramszükségletét képes majd fedezni. Az erőmű átlagosan 2400 napsütéses óraszámmal számolva évente 85,5 gigawattóra (GWh) villamosenergiát termel, ezzel 22,9 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Az naperőmű kihasználtságát ideális elhelyezkedése is segíti, hiszen a Kiskunság déli részén a napsütéses órák száma 10 százalékkal magasabb az északi és nyugati tájainkon mért átlagnál. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Phlegon Csoport 2022-es nettó árbevétele 5,75 milliárd forint volt, egy évvel korábban pedig 2,9 milliárd forint. A társaság 2022-es adózott eredménye 271,5 millió forint volt, míg 2021-ben 335,2 millió forint nyereséggel zárt.

Ajánlott tartalom

Tovább erősödik a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete

Az Európai Unió Hivatalos lapjában kihirdették a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (REMIT) módosítását, ezzel tovább erősödik a nagykereskedelmi energiapiacok felügyelete - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal (MEKH) pénteken az MTI-vel.