Magyarország szerint is globális politikai kötelezettségvállalásra van szükség a klímaváltozás elleni küzdelemben, az Európai Uniónak pedig meg kell őriznie vezető szerepét ebben az ügyben - mondta Iván Gábor külügyi szakállamtitkár az MTI-nek.

Magyarország is globális politikai kötelezettségvállalást sürget klímaügyben

Magyarország szerint is globális politikai kötelezettségvállalásra van szükség a klímaváltozás elleni küzdelemben, az Európai Uniónak pedig meg kell őriznie vezető szerepét ebben az ügyben – mondta Iván Gábor külügyi szakállamtitkár az MTI-nek.

Magyarország szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben az Európai Uniónak meg kell őriznie vezető szerepét, ennek a koppenhágai klímacsúcson is fontos szerepet kell kapnia. Ugyanakkor fontos, hogy globális megállapodás szülessen a decemberi találkozón, minden államnak vállalásokat kell megfogalmaznia, ez a siker alapja – mondta Iván Gábor. “Legyen (…) politikai kötelezettségvállalás globális szinten, ebben az uniónak legyen (…) kezdeményező szerepe!” – hangsúlyozta a szakállamtitkár.

A diplomata rámutatott: az üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségének érdemi csökkentése jelentős beruházásokat igényel, ezek főként a szegényebb államokat terhelik. Az Európai Unió kész ezekhez a költségekhez hozzájárulni. Magyarország is egyetért azzal, hogy a fejlettebb országok járuljanak hozzá a legszegényebb országokban szükséges beruházásokhoz – tette hozzá. Egyelőre azonban kérdéses, hogy melyik ország milyen mértékben járuljon ehhez hozzá. Az egyik mutatónak a támogató ország gazdasági erejének kell lennie. A másik kritérium szerint azt kell figyelembe venni, hogy a múltban ki, mennyi kibocsátásért volt felelős és mennyit tett ennek csökkentéséért. Ezt az elképzelést támogatja Magyarország is – mondta a szakállamtitkár.

Valószínűleg vita lesz arról is, hogy az Európai Unió egységesen tegyen vállalásokat vagy a tagállamok külön-külön. Az egységes kötelezettségvállalás politikailag erősebb lenne, de a tagállamoknak egymás között így meg kellene egyezniük a tehermegosztásban. Magyarország szerint egyszerűbb, ha minden tagállam maga járul hozzá a szegényebb országok megsegítéséhez. Jó megoldás lehet ugyanakkor az egységes uniós hozzájárulás is, ennek feltétele azonban az lenne, hogy ezt megelőzően a tagállamok állapodjanak meg egymás között a belső tehermegosztásról – hangsúlyozta Iván Gábor.

Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy Magyarország mekkora összeggel tudna hozzájárulni a szegényebb országok megsegítéséhez – tette hozzá. Uniós pénzügyi szakértők szerint a szegény országoknak 2020-ig évente mintegy 100 milliárd euróra van szükségük a szén-dioxid-kibocsátás megfelelő mértékű csökkentéséhez, valamint további 20-50 milliárd euróra a klímaváltozás elleni küzdelem egyéb teendőihez. Ilyen például az új vízforrások feltárása vagy növénynemesítéssel szárazságtűrőbb fajták létrehozása.

Ajánlott tartalom

Bizakodóbbak a magyar vállalatvezetők, mint egy évvel ezelőtt

A magyarországi vezérigazgatók 54 százaléka a globális, 60 százaléka a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik 2024-ben a tavalyi rekord pesszimista év után - derül ki a PwC 13. alkalommal elkészített magyarországi vezérigazgatói felméréséből.