Magyarország reméli, hogy a közelmúltban elindított Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) további széndioxid-kvóta eladását teszi lehetővé – nyilatkozta Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a Point Carbon norvég emissziókereskedelmi hírportálnak szerdán.
– Reméljük, hogy még az idén sikerül további újabb üzleteket kötni – mondta a miniszter.
Szabó Imre szerint az új rendszer révén három éven belül sikerülhet 5 millió tonnával csökkenteni a széndioxid kibocsátást.
A ZBR olyan lakossági pályázat, ami panelházak szigeteléséhez, nyílászárócserékhez ad támogatást a befolyó kvótapénzből. Az ősszel családi házak, majd később közintézmények számára is elérhetővé válik.
Tavaly Magyarország volt az első a világon, amelynek sikerült úgynevezett kiotói szennyezési jogot értékesíteni. Magyarországnak összesen mintegy 28 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből.
A novemberben megkötött utolsó ügylet óta azonban nem sikerült további üzletet tető alá hozni, miközben egyes zöld szervezetek és piaci szereplők sürgették a magyar kormányt, hogy mielőbb fedje fel, mire és hogyan költi el a kvóta értékesítéséből származó bevételt.
A miniszter úgy vélte, hogy a múlt héten szerdán elindított Zöld Beruházási Rendszer segít versenyelőnyhöz juttatni Magyarországot. Magyarország több kvótavásárló országgal folytat tárgyalásokat.
– A megbeszélések ígéretesek – tette hozzá a miniszter, megnevezve Japánt és Portugáliát, mint lehetséges vásárlót. A miniszter szerint Magyarország legalább kétszeresére növelheti a kvótaeladásait még az idén. Hozzátette: nem biztos, hogy a kormány a teljes kvóta-többletét értékesíti, csak “méltányos áron” köt üzletet. Magyarország fő versenytársa Csehország és Lettország, amelyek ugyancsak rendelkeznek kibocsátás-csökkentési programokkal.
A globális felmelegedés elleni nemzetközi harc alapjául szolgáló Kiotói Jegyzőkönyvet az Egyesült Államok kivételével az összes gazdasági szempontból meghatározó fejlett ország aláírta, az egyezmény 2005-ben lépett életbe. A kormányok vállalták, hogy a klímaváltozást okozó gázkibocsátásukat mintegy 5 százalékkal az 1990 előtti szint alá csökkentik. Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt az egyezményben, ennyivel járul hozzá a nemzetközi törekvésekhez. A jegyzőkönyv megengedi a kvótatöbblettel rendelkező országoknak, így Magyarországnak is, hogy feleslegüket olyan államoknak értékesítsék, amelyek kvótahiánnyal küzdenek.