Magyarország továbbra is ellenzi a ciántechnológiát

Magyarország továbbra is ellenzi a ciántechnológiát alkalmazó eljárással folytatott bányászatot, amelynek nagyobbak a veszélyei mint a várt haszna.

Amennyiben a román kormány mégis a beruházás mellett dönt, Budapest komoly biztosítékokat vár majd, de reméli, hogy az aranykitermelési projekt mégsem fog megindulni – mondta csütörtökön az MTI-nek Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, aki ezen a napon Verespatakon tett látogatást.

A nagykövet Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul társaságában utazott Gyulafehérvárra, Fehér megye székhelyére, ahol találkozott az ottani prefektussal, a megyei tanácselnökkel, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi vezetőivel. Ezután Verespatakra utaztak, hogy a nagykövet a helyszínen tájékozódjon a tervezett ciános aranykitermelési projekt helyzetéről, körülményeiről, valamint az érintett társadalmi csoportok, civil szervezetek álláspontjáról.

Füzes Oszkár az MTI-nek telefonon elmondta: a verespataki polgármester társaságában megtekintették a települést, és beszéltek a projektet ellenző és támogató civil szervezetekkel, szakemberekkel. Ugyancsak tárgyaló asztalhoz ültek a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vezetőivel, akik bemutatták a cég bányászati elképzeléseit, valamint  azokat a terveket, amelyek – a vállalat szándékai szerint – megóvnák, illetve helyreállítanak az épített környezetet.

A nagykövet  találkozott az Alburnus Maior civil szervezettel, amely határozottan ellenzi a beruházást, de tanácskozott olyan civil szervezettel is, amely a munkahelyteremtés érdekében támogatja a projektet. A nagykövetnek alkalma volt megismerni a helyi munkaerőhelyzetet is. Találkozott a helyi történelmi egyházak képviselőivel is, megtekintette a templomokat és a temetőket.
“A helyzet évek óta változatlan, az ellenzők és a támogatók továbbra sem engednek álláspontjukból, a cég ígéretei is változatlanok, akárcsak a jogi helyzet” – mondta a nagykövet. Az ellenzők szerint a bánya okozta természeti és építészeti kár sokkal nagyobb lenne a feltételezett haszonnál, a támogatók viszont ezt tagadják, sőt, inkább azt hangsúlyozzák, hogy valójában éppen a beruházás révén tudnának megvédeni olyan természeti és építészeti értékeket, amelyek amúgy elvesznének – mondta az MTI-nek a diplomata. Hozzáfűzte: a cég továbbra is mindent megtesz, hogy beindítsa a beruházást, most mindenki arra vár, hogy valamilyen végleges döntés szülessen a román kormány részéről.

Füzes Oszkár ismertette a változatlan magyar álláspontot: Magyarország túlságosan kockázatosnak és veszélyesnek tartja a ciántechnológiás bányászatot. A nagybányai eset fényében pedig különösen az a véleménye – mondta -, hogy bármennyire is biztonságosnak állítanak be egy ilyen technológiát, az soha nem lehet eléggé biztonságos.
Magyarország tehát ellenzi ezt a beruházást, és amennyiben mégis a projekt mellett döntenek, akkor Magyarországnak nagyon sok kérdése lesz, komoly tárgyalásokat szeretne folytatni, és nagyon kemény biztosítékokat vár majd – jelezte Füzes Oszkár, hozzátéve ugyanakkor: “Továbbra is azt reméljük, hogy a beruházás nem indulhat meg”.

Ajánlott tartalom

Áder János: a jövőben G7 vagy G20-as keretben kell folytatni a klímatárgyalásokat

A tudományos testületek elemzései szerint a klímaváltozás miatt súlyosbodnak az árvizek és aszályok, és egyre nő a károk mértéke - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a Budapest Climate Summit rendezvényen hétfőn Budapesten.