Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünk, az ivóvíz kereskedelme lehet felzárkózásunk záloga
Néhány évtizeden belül hazánk – vízbázisának köszönhetően – stratégiai fontosságú országgá válhat – mondta Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke.
Mára ugyanis az ivóvíz hiánya világviszonylatban kezd kritikus méreteket ölteni, miközben Magyarországon csak a felszín alatti vízkészletek utánpótlása évente kétmilliárd köbméter. Ennyiből az egész Balaton medrét fel lehetne tölteni. Ez nem csak, hogy bőségesen elegendő az ország lakosságának, de még „fölösleg” is képződik. „Hazánk bővelkedik a kiváló minőségű, természetes forrásból eredő ivóvizekben. Ezeket is évente több ezer alaklommal vizsgálják át megannyi szempont alapján a különféle laboratóriumokban. Az eredmények olyannyira meggyőzőek, hogy nyugodt szívvel nevezhetjük a csapvizet az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünknek” – mondta a MaVíz elnöke.
Kurdi Viktor kitért a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) minap bemutatott, hazánk vízgazdálkodásával foglalkozó kötetére is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: valóban vannak olyan területei az országnak, ahol az ivóvíz minősége elmarad az elvárttól, ugyanakkor figyelmeztetett: szó sincs arról, hogy romlana a hazai ivóvíz minősége, hanem a nemzetközi szabályozások szigorodtak rendkívüli mértékben. Vagyis bár folyamatosan javul a magyarországi ivóvíz minősége, a drasztikusan szigorodó előírásokkal nehéz lépést tartani. Az egységes határértékek bevezetése egyébként más tagállamoknak is okozott gondot; Ausztriában a nitráté például korábban 100 mg/liter volt, miközben Magyarország mindössze 20 milligrammot engedett literenként. A csatlakozás úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy a határértéket mindkét országban 50 mg/literre változtatták. Ennek ellenére is számos osztrák nagyvárosban volt 60–70 mg/l az érték, ezért ott is el kellett végezni a szükséges beruházásokat. Hasonló a helyzet hazánkban az ammónium esetében.
A Szövetség elnöke ivóvizeink arzénszintjével kapcsolatban emlékeztetett: már a bevezetés idején is nagy viták voltak a határérték szigorításáról, hiszen nálunk – ellentétben számos tengerparti országgal, ahol rendkívül sok kagylót, halat és egyéb tengeri állatot fogyasztanak – nagyon kevés arzén jut a szervezetbe. Ezért nem volt indokolt ugyanolyan szigorral eljárni hazánkban, de mivel az Európai Unió határain belül csak egységesek lehetnek a határértékek, Magyarországnak el kellett fogadnia az előírásokat. A csökkentést szolgáló beruházásokat egyébként az EU jelentős mértékben támogatja. A MaViz elnöke arra figyelmeztet: „A határértékek csökkentéséről szóló döntéseket kevesebb időbe telik meghozni, ahogyan a vízminőséggel foglalkozó tanulmányokat is kevesebb időbe telik megírni, mint a szükséges fejlesztéseket elvégezni. Az elmúlt évek tendenciája azonban egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország jó úton halad: országszerte készülnek el a tisztább ivóvíz-szolgáltatást biztosító beruházások, és indulnak újabbak. Ezek révén egyre több magyar mondhatja majd el magáról: kiváló minőségű ivóvízhez jut saját otthonában.”
