Magyarország víz(ügy) nélkül?

A hazai vízgazdálkodás ügye komoly zsákutcába kerülhet, ha a zöld portálokon napvilágot látott kormányzati tervek megvalósulnak, és a vízügyi ágazat a környezeti ügyekért felelős Vidékfejlesztési tárcától a Belügyminisztériumhoz kerül, és főosztályi szintre süllyed.

A WWF Magyarország véleménye szerint, ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja a természetvédelmi és mezőgazdasági ágazatoktól, Magyarország komoly veszélybe kerülhet, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy a vízügy az új struktúrában kizárólag az árvízvédelmet fogja jelenteni, ami a vízgazdálkodásnak csupán részterülete.

A vízügyi ágazatot 2011-ben választotta ketté a Kormány. Akkor az árvízvédelem a Belügyminisztériumhoz került, a vízgazdálkodás szakmai felügyelete pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumnál maradt. Ez utóbbi felügyelete alá tartozó Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság az elmúlt két évben egyre csökkenő kapacitásokkal dolgozott, és a két minisztérium közt megosztott szervezetben az együttműködés teljesen szétzilálódott. A hazai vízügy helyzete most még rosszabbá válhat, és a Belügyminisztérium nyomása alatt a vízgazdálkodás az árvíz elleni védekezésre szűkülhet.

Ennek Magyarország és hazai természeti értékeink, vízfolyásaink valamint az ivóvízellátást is biztosító felszín alatti vízkészletek komoly kárát látnák. A vízgazdálkodás ugyanis az árvízvédelemnél sokkal szélesebb körű tevékenység: ide tartozik többek között vizeink minőségének védelme, a vízbázisvédelem, a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás, a vizek hasznosítása, elosztása és megőrzése a jövő generációi számára. Magyarországnak számos vízgazdálkodási problémát kell megoldania, amelyekre az árvízvédelem – amit egyre gyakrabban neveznek előszeretettel katasztrófavédelemnek – önmagában nem jelent megoldást.

Magyarországot a jövőben várhatóan sokkal gyakrabban érinti majd csapadékhiányos időszak és hosszan tartó aszály. A klímaváltozás negatív, saját bőrünkön is érezhető hatását csakis úgy tudjuk majd mérsékelni, ha a hangsúlyt a megelőzésre és nem kizárólag a hatások kezelésére helyezzük. Saját érdekünk, hogy a vizeink lakossági, ipari és mezőgazdasági hasznosítása terén is felkészüljünk a klímaváltozásra. Magyarország fenntartható jövőjének biztosításához az intenzív erdőgazdálkodás és a szántóföldi művelés átalakítására, a folyókon érkező víztöbblet természetes megtartására, tájhasználat-váltásra, a folyók szabályozottságának csökkentésére van szükség. Ésszerűbben kell alkalmazkodnunk hazánk természetes adottságaihoz, meg kell őrizni víztartalékainkat és vizet kell juttatnunk a folyók árvízvédelmi töltésein kívülre. Erre megoldást például a korábbi árterek folyóhoz történő visszakapcsolása, a belvizek tározása és élőhelyek helyreállítása jelenthet.

A hazai vízügy rohamosan romló helyzetét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vízügyi kérdések szakmai ellátásáért felelős minisztériumok pénzügyi forrásai az elmúlt években folyamatosan szűkültek. Az újabb átalakítás terve azzal fenyeget, hogy vizeink és vizesélőhelyeink valós védelmére, minőségük javítására, a vízkészleteinkkel történő felelős gazdálkodásra és víztartalékaink megóvására ezentúl még kevesebb pénz jut.

„A hazai vízügynek a hatékonyság érdekében éppen a természetvédelemmel és az agrárszektorral kellene a leginkább együttműködnie. Ha a vízgazdálkodást a kormány elválasztja ezektől az ágazatoktól, Magyarország komoly veszélybe kerülhet, és nehezen tudja majd elhárítani a klímaváltozás és a csapadékhiány okozta kockázatokat. – fogalmazott Fáth Ákos, a WWF igazgatója. „A WWF az új felállásban nem sok esélyt látna arra, hogy Magyarország megfeleljen Európai Uniós kötelezettségének, és a Víz Keretirányelvben megfogalmazott elvárások szerint folyóink, tavaink, felszín alatti vizeink ökológiai, vízminőségi és mennyiségi szempontból jó állapotba kerüljenek. A folyóink állapotának védelmére, vízminőség-javításra vagy a vizesélőhelyek élővilágának megmentésére irányuló programok lehetőségei a minimálisra csökkenhetnek és minden vízügyi forrást az árvízvédelmi beruházások nyelhetnek el.”

A környezetügyi igazgatás átszervezésének következő lépcsőjéről felröppent hírek még súlyosabb következményekkel járhatnak. Ha a Környezet- és Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság is megszűnik, és a természetvédelem a vízügyhöz hasonlóan elvész egy másik minisztérium főosztályai között, Magyarország természeti értékei komoly veszélybe kerülhetnek. A WWF szerint egy ilyen lépés hatásait felmérni sem lehet, hiszen önálló környezetvédelmi igazgatás nélkül hogyan lehet határt szabni a mindenkori infrastruktúra- és ipari fejlesztések környezetromboló hatásának és a környezetszennyezésnek? Magyarország az EU tagjaként egy ilyen mértékű visszalépést a környezetvédelem terén semmiképpen nem vehet komolyan fontolóra!

Ajánlott tartalom

Az EU betiltja az erdőírtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását

Jogszabállyal akadályozná meg az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács az erdőírtáshoz és az erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását - közölte az Európai Bizottság kedden.