Magyarországi laborból is szivárgott a radioaktív jód

A budapesti Izotóp Intézet Kft. elismerte, hogy az orvosi izotópokat gyártó csillebérci laborjából kiszivárgott jód-131 okozta a november közepén több európai országban is észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részét.

A kémény szűrőrendszere a javítás után sem működött tökéletesen, így két adagban került sugárzó anyag a budapesti levegőbe. A cég szerint kizárt, hogy a sugárzás egészéért ők lennének a felelősek, és hogy a környező országokig eljutott volna a szennyezésük.November elején hét európai országban, Magyarország mellett Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában, Németországban, Svédországban, Franciaországban és Lengyelországban mértek a levegőben a szokásosnál sokkal magasabb, de az egészségügyi határértéket nem elérő radioaktív szintet. Az hamar kiderült, hogy a sugárzást a jód 131-es izotópjának részecskéi okozták, de egészen eddig rejtély volt, hogyan kerültek azok Európa légterébe.

 
Eleinte a fukusimai katasztrófából származó szennyeződésre gyanakodtak a szakértők, most azonban kiderült, hogy a sugárzó anyag magyar eredetű volt, és az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjából származott. Magyarországon egyedül ez a cég gyárt orvosi jód-131-et, amit a pajzsmirigy betegségeinek vizsgálatára és gyógyítására használnak. „Az elmúlt hetekben Budapest légterében mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel az Izotóp Intézet Kft. általi kibocsátásból származott” – fogalmaz a cég sajtóközleménye. A cég közleménye szerint 2011 első felében észlelték, hogy egy szivárgó kéményen keresztül szökik az izotóp, bár a kibocsátás messze a határérték alatt maradt. A gyártást mindenesetre leállították, és felújították a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerét. A szivárgást azonban ez sem állította meg, sőt, az csak megnövekedett, a tavasszal a levegőbe került anyag sugárzását 300 gigabecquerel, míg a szeptembertől novemberig kiszivárgott mennyiséget 324 gigabecquerelre becsülik. (A becquerel (Bq) a radioaktivitás gyakran használt mértékegysége, megadja, hogy egy radioaktív forrásban hány bomlás történik másodpercenként.)

 
Az ÁNTSZ által meghatározott éves kibocsátási korlát egyébként az Izotóp Intézet számára 1600 gigabecquerel, aminek a felét sem érte el a két szivárgásból származó jód-131. Az izotópgyártás normál működés melletti sugárzása sem egyenletes, általában a reaktor, és a jódot feldolgozó berendezések 2-3 napig üzemelnek (ezalatt mindig van valamennyi kibocsátás), utána 1-2 hétig, de van hogy akár hónapokig nem. A szennyezőanyag kibocsátása így alapban is impulzusokban történik, most a hibás szűrőberendezés miatt voltak nagyobbak ezek az impulzusok.

 
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségiállapot-mutatók, de javuló tendenciák is megfigyelhetők a magyar iskolások körében – állapítják meg az ELTE PPK kutatói legutóbbi felmérésük alapján. A vizsgálat a WHO-val és hazai partnerként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel együttműködésben zajlott, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” nemzetközi kutatás részeként.