Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Január elsejétől Magyarországon is elindul a kötelező visszaváltási rendszer – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) kommunikációs főosztálya szerdán az MTI-vel.
Azt írták, a kormány célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, ennek érdekében júliustól átalakult a hulladékgazdálkodás, és a brüsszeli elvárásoknak megfelelően bevezették a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak többet kell fizetniük a termékeik után keletkező hulladék kezeléséért. Idézték a közleményben Raisz Anikót, az EM környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárát, aki bejelentette: következő lépésként jövő év elejétől kötelező visszaváltási rendszer működik majd az országban, amely hozzájárul ahhoz, hogy néhány év alatt Magyarország elérje a PET-palackok 90 százalékos visszaváltási arányát.
Az államtitkár emlékeztetett: az új hulladékgazdálkodási és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását. Jövő év elejétől a társaság működteti a kötelező visszaváltási díjas rendszert is, amelynek részleteit a Magyar Közlöny 2023. évi 140. számában megjelent kormányrendelet tartalmazza – írták.
E szerint a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe tartozik a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása, így ezek esetében a gyártók kötelesek a terméken a jogszabályban meghatározott jelölést elhelyezni – ismertették. Hozzátették: a gyártó a kötelező visszaváltási díjas termékeken kívül meghatározott terméket vagy csomagolást a forgalmazóval kötött megállapodás alapján önkéntesen visszaváltási díjas termékké minősítheti. Ilyen termék lehet a gyártó által önkéntesen “visszaváltható” megjelöléssel gyártott, illetve forgalomba hozott, meghatározott termék vagy termékcsomagolás, amelynek gyártását, illetve forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelentették. Közölték azt is, hogy a visszaváltási díj összege kötelezően visszaváltási díjas nem újrahasználható italcsomagolás esetén darabonként 50 forint, az önkéntesen visszaváltási díjas termékek és az újratölthető palackok esetén a gyártók által meghatározott összeg, amelyet a vásárló a visszaváltást követően visszakap.
A közlemény szerint a visszaváltást kötelezően gépi úton, visszaváltó automatákkal kell biztosítaniuk a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzleteknek, valamint kötelező visszaváltási helyet kell kialakítani az 1000-nél több lakosú településeken. Az automata működtetésére kötelezett kiskereskedelmi egységek hamarosan regisztrálhatnak a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél, míg a kisebb eladóterű üzletek a rendszerhez önkéntes alapon csatlakozhatnak. A kötelező visszaváltási rendszerben való részvétel alól a csekély mennyiségű, vagyis az évente 5000 darab terméknél kevesebbet forgalomba hozó gyártók kapnak felmentést, emellett a szabályozás nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre, amennyiben ezt a koncessziós társaság az előzetes termékregisztrációs eljárás során megállapítja.
A minisztérium közlése szerint a jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig nem kell kivezetni a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülő italcsomagolásokat, ezek korlátlan ideig a boltok polcain maradhatnak. Magyarországon 2010 óta az újrafeldolgozott hulladék aránya több mint kétszeresére nőtt, és ezután még tovább emelkedhet a hulladékok gyűjtési és hasznosítási aránya, ami növeli a hulladékokból előállított másodnyersanyagok kínálatát, mérsékli az elsődleges nyersanyagok felhasználását, ezáltal segíti a hulladéklerakás és az illegális hulladékelhagyás visszaszorítását, valamint csökkenti a környezeti terheket – olvasható a az Energiaügyi Minisztérium közleményében.