Majdnem 30 százalékkal zsugorodtak a gleccserek a Csomolungmán

Csaknem 30 százalékkal zsugorodtak a gleccserek az elmúlt 4 évtizedben a világ legmagasabb hegyén, a Csomolungmán, közismertebb nevén a Mount Everesten – számolt be a kínai média egy napokban közreadott jelentést ismertetve.

A helyzetért egyértelműen az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést tartják felelősnek a kínai szakemberek. A teljes területre vonatkozó számításaikat az 1970-es évekbeli állapotokkal hasonlították össze. Megállapították, hogy a hegy déli lejtőjén, a nepáli oldalon az 1980-es évek óta a gleccserek 26 százaléka tűnt el.

A Kínai Tudományos Akadémia (KTA), a Hunani Tudományos és Technológiai Egyetem, valamint a Csomolungma Hópárduc elnevezésű természetvédelmi központ hosszú ideje tartó távérzékelésre és helyszíni megfigyelésekre alapozott munkával jutott következtetéseire – közölte a Hszinhua hírügynökséggel Kang Si-csang a KTA képviseltében.

A Csomolungma természetvédelmi területen jelenleg 1476 gleccser található, ezek 2030 négyzetkilométert fednek le. A gleccserek zsugorodása, olvadása a 20. század jelensége, a folyamat felgyorsulását az 1990-es évektől tapasztalták. A jégtömbök, jégpiramisok erdői immár csak a magasabb régiókban találhatók meg. A jelenség következtében felduzzadtak az olvadékvíztavak, a folyók alsóbb szakaszain megnőtt a vízszint. A gleccsertavak területe 1990 és 2013 között 100 négyzetkilométerről 114 négyzetkilométerre nőtt – számolt be Kang.

A világ tetejének is nevezett térségben, ahol a Föld legmagasabb – 8844 méteren lévő – pontja is található, a gleccserek a belföldi folyók és tavak vízforrásául szolgálnak. Ha ezek vízellátása folyamatosan csökkenni fog, a folyók áramlása idővel lelassul – figyelmeztetnek a szakemberek. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a felmelegedés következtében a térségben változik az ökológiai környezet, például nő az erdős területek aránya.

Ajánlott tartalom

Árvíz – Áder János: a következő napok kritikusak lehetnek a föld töltéseknél

Az árvíz elleni védekezés most egy 500 kilométeres védvonalon zajlik, a magyar vízügyeseknek megvan a kellő tapasztalata és rutinja, hogy az érkező óriási víztömeget a gátak között tudják tartani - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán Budapesten.