A Pentagon jelentése hivatalosan is az amerikai nemzetbiztonságra leselkedő veszélynek nevezte a klímaváltozást. A jelentést éppen az a politikus mutatta be, aki személyesen felelős azért, hogy az USA nem ratifikálta 1997-ben a kiotói egyezményt.
Az amerikai hadsereg fejesei tulajdonképpen a nyilvánvalót és a magától értetődőt mondták ki végre hivatalosan, amit a Bush-adminisztráció igyekezett nem tudomásul venni: az éghajlatváltozás növeli a terrorizmusból, a járványokból, a globális szegénységből és az élelmiszerhiányból eredő nemzetbiztonsági kockázatokat.
A stratégák egyúttal azt is felismerték, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek világszerte egyre több katonai beavatkozást igényelnek majd a katasztrófaelhárítási munkálatokban.
A Belügyminisztérium nemcsak a katonai infrastruktúrákat igyekszik megvédeni, de úgy is képzi személyzetét, hogy azok stratégiai tervekkel rendelkezzenek a katasztrófahelyzetek orvoslására, legyen az a társadalmi instabilitás, az elszáradt élelmiszernövény-termés miatt éhezők élelmezésének megoldása, illetve az élelmiszer-szállítás logisztikája.
A New York Times rámutatott, hogy a jelentés nagy elmozdulást jelent a Pentagon retorikájában és akciótervében: eddig ugyanis jövőbeli kockázatként kezelte a klímaváltozást az amerikai vezérkar – és csak a tengerparti katonai infrastruktúra emelkedő tengerszint elleni védelmére koncentrált. (Virginia államban egyes épületeit többször elöntötte tenger. Itt található a hadsereg legtöbb bázisa.) Az amerikai milícia világszerte 7000 bázist üzemeltet, ezek sérülékenységének felmérése még folyamatban van.
A Pentagon elemzésében odáig ment, hogy az ISIS létrejöttét is részben a klímaváltozással és a vízhiánnyal indokolta. Egyes fiatalok a szíriai mezőgazdák reménytelen helyzetének láttán választották a fegyveres küzdelmet, mint küldetést és élethivatást. Ezt a logikát látszik megerősíteni annak ténye, hogy az ISIS több édesvíz-lelőhelyet is elfoglalt.
A jelentést a védelmi miniszter, Chuck Hagel ismertette. A dolog iróniája, hogy nebraskai kormányzóként és szenátorként éppen ő volt az, aki 1997-ben fontos szerepet játszott a Kongresszusban abban, hogy az USA elhárítsa a globális üvegház-kibocsátáscsökkentést szavatoló kiotói egyezmény ratifikálását. Egy szenátorkollégájával együtt ő íratta a csatlakozást lehetetlenné tevő rendelet szövegét!
Elemzők úgy látják, a jelentés célja részben az, hogy erősítse a politikai konszenzust Amerikában a hathatós klímapolitika iránt, segítve az amerikai részvételt a 2015-ös párizsi klímacsúcson, ahol a tervek szerint elfogadnák a globális emissziócsökkentési egyezményt. Az ennek szövegezése körüli hadakozás és alkudozás idén decemberben a perui klímakonferencián várható.
forrás: piacesprofit.hu