Fojtogató szmog keseríti meg a lakosok életét Új-Delhiben hetek óta, ahol mostanra olyan kritikussá vált a levegő minősége, hogy egészségügyi vészhelyzetet hirdettek.
A szmognak egyénenként eltérő egészségügyi hatásai lehetnek: könnyező szemek, kiszáradt, kaparó torok és fullasztó köhögés. A legtöbben természetesnek vesszük, hogy tiszta levegőt tudunk belélegezni, a világ másik felén azonban odáig fajult a helyzet, hogy már fizetni kell a tiszta levegőért. Megkezdődött a már-már megszokott „szmogszezon” Új-Delhiben, a metropoliszt az év utolsó hónapjaiban rendszeresen sűrű szmog lepi el. Idén október elejétől kifejezetten aggasztó helyzet alakult ki, a PM2,5 (vagyis 2,5 mikronnál kisebb) mikroszkopikus finomrészecskék koncentrációja ugyanis a levegőben több mint a tízszerese a WHO által meghatározott határértéknek. Az aggasztó körülmények miatt közegészségügyi vészhelyzetet kellett elrendelni: az iskolákat napokra bezárták, az autós közlekedést pedig három év után ismét korlátozták – csak a páratlan számra végződő rendszámtáblájú autók közlekedhetnek – ezzel az intézkedéssel naponta négymillió kocsit próbáltak távol tartani az utaktól. A sűrű szmog miatt a látótávolságok olyannyira rövidültek, hogy a városban sokszor alig lehet látni, továbbá több repülőjáratot is törölni kellett. A légszennyezettség igazán aggasztó mivoltát azonban az adja, hogy komoly egészségügyi hatásai is lehetnek – az ilyen szennyezettségű levegő belélegzését napi két doboz cigaretta elszívásával egyenértékűnek tartják, írta a chikansplanet.blog.hu.
A lakosok életét megkeserítik az olyan tünetek, mint a szemirritáció, könnyezés, kiszáradt, kaparó torok, valamint a köhögés; az elmúlt hetekben pedig több ezren kerültek kórházba. A rövid távú tünetek mellett azonban sajnos hosszú távú károsodásokat is okozhat a levegőszennyezés, a belélegzett porrészecskék ugyanis csak nehezen tudnak kiürülni a tüdőből. Minél tovább van valaki kitéve az ilyen levegő belégzésének, annál nagyobb az esélye arra, hogy asztma vagy akár maradandó tüdőkárosodása alakuljon ki.
Mi okozza ezt a szmogot?
Több tényező együttesen járult hozzá a helyzet kialakulásához, mint például a szénalapú energiatermelés, az ipari gázkibocsátások, a kiterjedt szemétégetés; a szmogfelhő azonban a legnagyobb mértékben a tömeges tarlóégetés miatt alakult ki. De a helyzet nem csak Új-Delhiben kritikus, hanem tulajdonképpen egész Észak-Indiában, mivel ebben az időszakban több mint 23 millió tonna tarlót égetnek fel a térség falvaiban. Éjszakánként egyébként javul a helyzet, amikor vélhetően lényegesen kevesebb az égetés, a nappali időszakban azonban messze túllép a szennyezettség a határértéken és már a veszélyes besorolásba kerül.
A tarlóégetés háttere
Miután a mezőgazdaság rohamos fejlődésnek indult ezeken a területeken, a lehető leghatékonyabb kihasználás érdekében az 1960-as, 70-es évektől megváltoztak a betakarítási és a vetési időszakok. Ez azt eredményezte, hogy a mára az 1,3 milliárd lakosú ország rizs- és búza szükségleteinek jelentős részét fedező területeken nagyjából három hét alatt kell előkészíteni a földeket a rizs után a búzára – ennek érdekében a földek megtisztításának legegyszerűbb módja pedig a tarlóégetés. A tarlóégetés következményeképp tehát ezekben a hetekben drasztikusan megugrik a levegő szennyezettsége.
Ugyan a lakosokat arra kérték, hogy ha tehetik, ne mozduljanak ki otthonról, ezt a legtöbben egyszerűen nem tehetik meg, muszáj munkába menniük. A szegényebb háztartásokban nincs légtisztító sem, ekkora légszennyezettségnél pedig már a maszkok sem feltétlenül működnek. Erre kíván rövid távú megoldást nyújtani az az oxigénbár, amely nemrég elsőként nyílt meg Új-Delhiben: a vásárló 15 percen keresztül lélegezhet be tiszta oxigént, átszámítva körülbelül 1500 forintért.
Amíg az ilyen megoldások rövid távon enyhülést hozhatnak a tünetekkel szemben, ennél sokkal jelentősebb intézkedésekre és megoldásokra lenne szükség. India ugyan idén elindította a Tiszta Levegő Akciótervet, melynek célja az, hogy 2024-re a harmadával csökkentsék a PM2,5 koncentrációját, sokak szerint azonban így sem egyszerű a változás; India ugyanis elsősorban a szén alapú áramtermelésre támaszkodik. Más országok, például Kína is magasan kiemelkedik a többi ország közül a légszennyezettségi adataival, Indiával szemben azonban a lényegi különbség, hogy ott már betiltották az összes mezőgazdasági célú égetést. Van, aki szerint Indiában csak egy „technológiai forradalom” hozhat hosszú távú megoldást, addig pedig maradnak a már említett oxigénbárhoz hasonló megoldások.