Mi lesz a világgal, ha már a nyelvészek is bele akarnak szólni a globális felmelegedés kérdésébe? Ezúttal jól tették, hogy beavatkoztak, ugyanis arra jöttek rá, hogy a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) egyre nehezebben olvasható jelentéseket ad ki. A klímaszakértők a legutóbbi, ötödik kiadványukkal érték el a mélypontot.

Már csak hablatyolnak a klímaváltozásról

Mi lesz a világgal, ha már a nyelvészek is bele akarnak szólni a globális felmelegedés kérdésébe? Ezúttal jól tették, hogy beavatkoztak, ugyanis arra jöttek rá, hogy a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) egyre nehezebben olvasható jelentéseket ad ki. A klímaszakértők a legutóbbi, ötödik kiadványukkal érték el a mélypontot.

A nyelvészek a Flesch Reading Ease nevű tesztet futtatták le a jelentéseken. Ebben a mondatok hossza és a szavak összetettsége alapján állapítják meg, hogy mennyire nehéz a vizsgált szöveget olvasni. Az elemzésből az jött ki, hogy az IPCC hármas számú munkacsoportja fogalmaz a legrosszabbul. Ők arra fókuszálnak, hogy mit lehetne tenni a klímaváltozás elkerülése érdekében, miként tudnánk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Ez sokkal súlyosabb probléma, mint amilyennek első olvasatra látszik.

Egyszerű fogalmazási hibák miatt kell majd elnapolni a világ megmentését.

Gondoljunk csak bele, hogy ezeket a jelentéseket kell elolvasniuk a politikusoknak is, akik a klímaváltozás elleni harcot a döntéseikkel támogatni tudják. Ha csak haloványan kapiskálják, hogy mi lehet a megoldás, akkor nem biztos, hogy a megfelelő gombot nyomják meg, amikor változtatásokról kell szavazni.

Ralf Barkemeyer, a vizsgálat vezetője megnézte Albert Einstein és Stephen Hawking néhány írását is, és azok sokkal jobban szerepeltek a teszten, mint az IPCC. Az már kevésbé meglepő, hogy a bulvárlapokban és a minőségi újságokban is sokkal olvashatóbban számoltak be a klímaváltozás fejleményeiről. Más kérdés, hogy a médiában sokkal több érzelmet tartalmaznak a beszámolók, és egyre pesszimistább hangvételűek a cikkek.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.