Évek óta várják a hazai megújuló energiatermelésben érdekelt vállalkozások az új támogatási rendszer, a METÁR bevezetését. A jó hír, hogy ez hamarosan megtörténik, a rossz, hogy még sok nyitott kérdés van ezzel kapcsolatban – hívták fel a figyelmet a szakemberek a Piac & Profit által szervezett konferencián.
Több sebből is vérzik a magyar megújuló energiatermelés, hátrányosan érinti a napenergiát hasznosító rendszerek fejlesztését a környezetvédelmi termékdíj szabályozása, a lakosságnak szánt uniós források visszatartása és a kormányzati tervekben az atomenergia előtérbe tolása is. „A legrosszabb azonban az, hogy a megújuló energiaforrásokra ígért támogatási rendszert, a METÁRT már évek óta halasztgatja a kormányzat, ezért sok befektető eddig lebegtette, vagy vissza is vonta a tervezett beruházásait” – mondta Dr. Tóth Máté, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energetikai csoportjának szenior ügyvédje, a Piac & Profit által rendezett Energiahatékonyság, a nyerő üzleti cél című konferencián.
Jó hír az ágazatnak, hogy vége a hosszú várakozásnak, és várhatóan a jövő év elejétől most már tényleg elindul az új támogatási rendszer. A rossz hír, hogy még mindig sok a kérdőjel a METÁR (megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) szabályozása körül. „A cél, hogy a konjunktúra-idegen és merev korábbi támogatási rendszer helyett rugalmas és piaci „jellegű” támogatási rendszer jöjjön létre, emellett a kormány az alkalmazott technológiákat újragondolhatja. De természetesen a fő csapás, hogy az EU-s és a hazai célkitűzések megvalósuljanak” – mondta a szakember.
Lényegi átalakulást jelent
Az új szabályozási koncepció sajátosságai a megújuló villamosenergia-piac lényegi átalakulását hozhatja: a meglévő és a piacra lépést fontolgató szereplőknek az eddigiektől egészen eltérő szempontokat kell majd mérlegelniük a beruházásuk megtérülése kapcsán. Körültekintő végrehajtása esetén azonban az új koncepció alkalmas lehet a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelésére bizonyos technológiák ösztönzőbb támogatásán keresztül, a lakossági energiaárak tartósan alacsonyan tartása mellett.
„A METÁR-ral kapcsolatban még sok a kérdőjel, például a technológiai preferenciák (pl. egyéb támogatások) kérdése még nem igazán rendezett: például, hogy mennyi az elvárt biomassza, napenergia aránya, de azt sem lehet tudni, hogy az egyelőre mostohaként kezelt szélenergia új, önálló tendert kap, vagy speciális szabályozást. Szintén kérdéses a megtermelt hőenergia szerepe az új rendszerben, pedig ez a kapcsolt termelők szemszögéből lényeges tisztázandó kérdés” – hangsúlyozta Tóth Máté. Ugyanakkor mivel várhatóan jövőre már elérhető lesz az új támogatási rendszer, azoknak, akik a megújuló energiaforrások kiépítésébe fektetnének, már most meg kell ismerkedniük a fontosabb szabályokkal.
Mennyi jár majd?
A nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezetek alapján a jelenleg működő kötelező átvételi rendszer (KÁT) várhatóan a 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőműegységek valamint a demonstrációs, azaz kísérleti projektek esetén működik csak tovább változatlan formában. Az ennél nagyobb teljesítőképességű megújuló energiaforrást felhasználó termelők önállóan, piaci alapon lesznek kötelesek a megtermelt villamos energiát értékesíteni.
Az új rendszerben a napenergia esetén a HUPX másnapi órás árainak napenergiát felhasználó – kötelező átvételben vagy prémium típusú támogatásban részesülő – erőműegységek tárgyhónap egyes óráira összesített termelésével súlyozott havi átlagárral számolhatunk. A szélenergia esetén a HUPX másnapi órás árainak szélenergiát felhasználó – kötelező átvételben vagy prémium típusú támogatásban részesülő – erőműegységek tárgyhónap egyes óráira összesített termelésével súlyozott havi átlagára lesz a mérvadó, míg a nem napenergiát vagy szélenergiát felhasználó erőműegységek esetében a HUPX másnapi órás árainak havi számtani átlaga.
A teljes cikk itt olvasható.