Már nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába

Csütörtök óta nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába Budapesten, az ezt biztosító ÉlőDuna Projekt 428,7 millió euróba került – hangzott el a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tesztüzeme félideje alkalmából tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

Strabag kivitelezésében két és fél év alatt elkészült beruházás része a csepeli tisztító mellett a Duna-parti főgyűjtő csatorna, valamint három átemelő telep. A Budapesten naponta keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből eddig 350 ezer köbméter folyt tisztítatlanul a Dunába.
A csatornák által továbbított szennyvíz a teljes mennyiség 95 százalékát teszi ki, a maradék a “szippantott” szennyvíz. Továbbra is tisztítatlanul éri el a Dunát 15 csatorna bevezetésen keresztül a termálfürdők medencéinek vize, illetve a csapadékvíz.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta, hogy a 428,7 millió eurós beruházás 65 százalékát az Európai Unió finanszírozta, a magyar állam része 20 százalék, míg a fővárosra 15 százalék jutott.
Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a beruházás végül olcsóbb lett a tervezettnél, így több kerületben – például a XI. és a XIV. kerületben is – tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek a megtakarításból. Ezek, valamint az albertfalvai, a ferencvárosi, és a kelenföldi szennyvízátemelő telepek fejlesztései is elkészülnek még az idén. Ezek az ÉlőDuna kiegészítő beruházásai.
A csepeli szennyvíztisztító 2009 augusztusában kezdődött próbaüzeme első felében a biológiai tisztító “épült fel” – mondta Tótné Nick Dorottya, a főváros közmű ügyosztályának vezetője. A második féléves próbaüzem során azt mérik, hogy a hatóság által rögzített paramétereket “tudja-e” a tisztító.

Ajánlott tartalom

Szemléletformálásra pályázhattak agrárszervezetek

Gazdák szemléletformálására kapott 60 ezer euró (több mint 20 millió forint) uniós támogatást a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a szlovákiai Gazda Polgári Társulás - közölte az AGRYA hétfőn az MTI-vel.