Már üzemel az első kócsagfigyelő kamera Magyarországon

Üzembe helyezték az első olyan madármegfigyelő kamerát Magyarországon, amellyel egy nagy kócsag család életét követhetik nyomon az érdeklődők.

A Pro Vértes Közalapítvány által működtetett webkamera a www.provertes.hu/osszefogas/webkamera oldalon követhető. A közvetítés körülbelül 35 napig látható, amíg a most párnapos fiókák felcseperednek és kirepülnek – olvasható az alapítvány MTI-hez eljuttatott keddi közleményében. A bekamerázott fészekben élő kócsagpár három pelyhes, fehér, sárga csőrű fiókát nevel, amelyek a napokban keltek ki a kékeszöld színű tojásokból. Eleinte a szülők még sokszor rájuk ülnek, melengetik őket, majd ahogy növekednek, egyre gyakrabban hagyják magukra fiókáikat a fészekben. A kamerán látható kócsagpár egy nádszigetben, egy kócsagtelepen él, ezért a képen néha látható a háttérben egy másik kotló madár is.

A nagy kócsag, régies nevén nemes kócsag a magyar természetvédelem címermadara. A karcsú, hófehér madarat a 19. században kíméletlenül üldözték, mert a nászidőszakban növesztett hosszú, fátyolos dísztollai sokat értek a piacon, egyebek mellett a magyar ünnepi öltözeteknek, például a díszmagyarnak is elengedhetetlen kelléke volt a kócsagtoll. A nagy kócsag ma már az egész kontinensen védett, Magyarországon pedig fokozottan védett madárfaj. A nagy kócsagok úgynevezett rövid távú vonulók, leginkább Dél-Európában, mediterrán vidékeken töltik a telet, az utóbbi években azonban egyre nagyobb számban áttelelnek Magyarország halastavai mellett is. A vonuló példányok már korán, február végén, március elején megérkeznek, ilyenkor gyakran még jég borítja a vizeket, ezért a kócsagok a környező mezőgazdasági földeken, legelőkön vagy csatornák mellett keresnek táplálékot. Étlapjukon halak, hüllők, békák és rágcsálók szerepelnek. Magyarországon a védelemnek köszönhetően növekszik a nagy kócsagok állománya, jelenleg 1800-3000 pár költ az ország területén, leginkább a Hortobágyon.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.