Másfélfok: az elmúlt évtizedekben harmadára csökkent a hóvastagság a magyarországi hegyekben

Az elmúlt 60 év alatt harmadára csökkent Magyarország magasabban fekvő területein az átlagos hóvastagság – írta pénteki cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzése szerint míg az 1960-70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, addig az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát, és jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött. A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát – teszik hozzá a kutatók.

A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent. Ez a folyamat az adatok alapján leginkább az Északi-középhegységben észlelhető. Az elemzés szerint 73 százalék a valószínűsége annak, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás miatt csökkent harmadára a hóvastagság Magyarország magasabban fekvő területein. Felhívták a figyelmet arra, hogy csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali csökkentésével van esélyünk arra, hogy a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi átlagos gyakorisága megmaradjon. Amennyiben nem csökken a károsanyag-kibocsátás, 2060 után (az éves változékonyságot figyelembe véve) nem vagy alig lesz síelésre alkalmas nap a magyarországi hegyekben.

Ajánlott tartalom

Horvátországban természeti katasztrófák előrejelzésére kifejlesztett rendszert vezetnek be

Korai figyelmeztető és válságkezelő rendszer (SRUUK) bevezetését jelentette be szerdán Davor Bozinovic horvát belügyminiszter Zágrábban. Az eszköz veszélyjelzéseket küld az emberek mobiltelefonjára természeti katasztrófa esetén.