MAVIR: már rövid távon 3000 megawatt új kapacitásra lenne szükség

A MAVIR számításai szerint rövid távon 3000 megawatt, középtávon 5500 megawatt hosszú távon pedig 7300 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesítésére van szükség a fogyasztói igények növekedése, illetve az elöregedett erőművek pótlása miatt Magyarországon.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) elkészítette idei tanulmányát a Magyar  villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése címmel, amelyet honlapján hozott nyilvánosságra. A rendszerirányító 2003 óta készíti el elemzését, az utóbbi időszakban már évente elemzi a termelési oldal fejlődésének lehetőségeit.

A legfrissebb elemzés abból indul ki, hogy az európai unióban a nettó villamosenergia-fogyasztás növekedési üteme a 2015 utáni időszakra évi 1,3 százalék lesz, majd a 2020-as években fokozatosan csökken, ekkor 1 százalék körül várható az éves érték. Ugyanakkor a villamos csúcsterhelés évente jellemzően 75 megawattal fog növekedni. Magyarországon az átlagnál akár kissé nagyobb növekményre is lehet számítani, miután jelenleg a felhasznált áram tekintetében az európai rangsor végén helyezkedik el a magyar gazdaság.

2013. december 31-én 9197 megawatt beépített villamos teljesítőképességgel rendelkezett a magyar villamosenergia-rendszer. Ennek 2019-ben már csak a 70 százaléka áll várhatóan rendelkezésre, 2030-ra pedig csak 5100 megawatt teljesítőképességre lehet számítani jelenleg meglévőből. A pótlási igények mellett a fogyasztói igények feltételezett növekedése is új kapacitások létesítését teszi szükségessé.

A tanulmányban két változatot vizsgáltak. Az „A” változatban nagyarányú földgáztüzelésű kapacitáslétesítéssel számoltak, a feltétezett erőművi kihasználási óraszámokat tekintve ez alapján akár exportőr is lehet a magyar villamosenergia-rendszer. A „B” változatba csak egy új paksi blokk üzembe kerülése került be,  az is csak 2030-ra. Ebben az esetben a maradó teljesítményre vonatkozó kritériumok – a várható csúcsterhelésekhez képest – csak importot feltételezve teljesülnek – írták.

A tanulmány szerint az ismert beruházói szándéknyilatkozatok alapján az új erőműves teljesítőképességből 3100-6500 megawattot tehetnek ki a nagyerőművek, köztük az atomerőművi beruházás, a legnagyobb egységteljesítménynek megfelelő nyílt ciklusú gázturbinás tartalék, valamint a menetrendtartó, szénhidrogén-tüzelésű kombinált ciklusú erőművek. További 1600 megawattot elsősorban a megújuló forrásra építhető kiserőművek adhatnak hozzá a rendszerhez, ezek közül a szélerőművek és a biomassza-tüzelésű egységek részaránya lehet jelentős.

A tényleges megvalósulás a két bemutatott változat között valószínű – jelzik a tanulmányban. A várhatóan rövid időn belül leálló hazai erőműegységek pótlása ugyanakkor döntő fontosságú – hívják fel a figyelmet. Megjegyzik: számolni kell azzal, hogy az erőmű-üzemeltetők és beruházók döntéseiket a mindenkori piaci viszonyok, illetve a jogi szabályozási környezet ismeretében hozzák meg.

Ajánlott tartalom

Gravitációs elven működő erőművet építene Magyarország Bajorországban

Magyarország is részt venne a Bajorországba tervezett szivattyús energiatároló megépítésében; a magyar állami részvétel lehetőségéről tárgyalt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Max Aicher csoport tulajdonosával 2021. július 10-én - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-t közleményben.