Mavir: tíz éven belül 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni

A magyar villamosenergia-rendszer teljesítőképességének megtartása érdekében a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot – vélik a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői a rendszerirányító legutóbbi kapacitáselemzésében.

A Mavir minden évben közzéteszi honlapján elemzését a magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről, amelyben a meglévő forrásoldali helyzetből kiindulva a feltételezhető selejtezések és az aktuális építési, beruházási trendek alapján egy erőműhiányos és egy optimista változatban fogalmazza meg előrejelzését. A rendszerirányító nemrégiben közzétett prognózisa szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely 2016-ban még 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8 terawattórára nő. A Mavir szerint új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban az áramigény növekedése miatt.

A magyar villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558 megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt. Döntően nagyerőművek állnak le – a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt maradhat meg. A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg. A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import.

A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység épülhetne a következendő tíz év során (optimista forrásoldalú változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek 2. felében. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel.
Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez – állapították meg.
A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.

Ajánlott tartalom

Az ökoház többet jelent egy hőszivattyúnál és megújuló energiaforrásoknál

Az ökoház többet jelent egy modern berendezésekkel, például hőszivattyúval, szolárpanelekkel és energiavisszanyeréssel ellátott épületnél. Átgondolt projektet jelent, megfelelően kiválasztott építőanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal, amelyek hozzájárulnak a hőveszteség csökkentéséhez. Nézzük meg alaposabban, hogy miként befolyásolják mindezek a ház ökológiai jellemzőit