Az alternatív energiaforrások, így a napkollektorok felhasználása – szerencsére – hazánkban is terjed.
A berendezések népszerűségéhez nem csupán az elektromos áram egyre növekvő díjtételei, de a kormányzati támogatások is hozzájárulnak, írja az epitinfo.hu . Sok ingatlantulajdonos azonban még mindig némi kétkedéssel vág bele a beruházásnak, mert nem tudja pontosan, mennyi idő alatt térül majd meg, s mennyi lesz a felszerelendő napkollektor élettartama. Alábbi cikkünkben most e kérdéseket igyekszünk megválaszolni. A napkollektorok olyan szerkezetek, melyek a napsugárzás energiáját elnyelik, és hővé alakítják át, s ezt a hőt egy tároló-közegnek (folyadéknak) továbbítják. Alapvetően megkülönböztetünk síkkollektor és vákuumcsöves napkollektort. Ez utóbbinál a hőelnyelő lemezt (abszorbert) üvegcsövekbe helyezik, melyből a kiszippantják a levegőt, ezáltal annak belsejében vákuumot képeznek. Ez a típusú kollektor tehát több, egymás mellé helyezett vákuumcsőből áll. A másik típusú napkollektor a síkkollektor. Ezek a berendezések általában egyszeres üvegfedéssel készültek, a hő átadó-átvevő felülete sík, fekete lap. A háztartások döntő többségében síklektorokat alkalmaznak, elsősorban az egyszerű karbantartás és a jobb üzemidő miatt (akár napi 10 óra is lehet, míg a vákuumcsöves típusoknál 5-6 óra).
Korábbi videónk a napkollektorokról:
[media id=12 width=600 height=400]Mint minden épületgépészeti berendezés, a napkollektorok bármely típusának élettartama nagyban függ az alkalmazott alapanyagok és gyártási technológiák minőségétől. Mivel a síkkollektorok hozzávetőlegesen két-három évtizede lelhetők fel a piacon, addig a vákuum-csöves típusok közel tíz éve, így az élettartam kérdésében a sík napkollektorok terén rendékezünk tapasztalatokkal. Ezek alapján pedig a síkkollketorok jól teljesítnek, hiszen több mint húsz évig alig csökken hatásfokuk. A vákuumcsöves típusoknál az élettartam attól is függ, hogy U-csöves, vagy hő-csöves („heat-pipe”) kialakítású típusról van-e szó. A szélsőséges hőmérsékletváltozások sajnos nem tesznek jót a hő-csöveknek, ennek megfelelően hozzávetőlegesen öt év után a napkollektor teljesítménye 5-10 %- kal csökkeni fog. Ma síkkolektorok és a vákuumcsöves kollektorok esetében is alapvető élettartam-csökkentő tényező a hőtároló- és közvetítő közeg, azaz a fagyálló folyadék (legtöbbször propilén-glikol) elhasználódása. Ez a folyadék speciális összetételű anyag, amely a tartós hőingadozás hatására megváltoztathatja kémiai összetételét. Előfordulhat, hogy a fagyálló folyadék kémhatása a savas felé tolódhat el. Ennek következtében megtámadja a csöveket, egyes berendezés-részeket maga a folyadék korrodálhatja.
Természetesen a korróziós a folyamat viszonnyal ritkán, vagy több év(tized) múltán következik be. Főként azoknál a kollektoros rendszereknél fordulhat elő, amelyet nem használnak folyamatosan, ritkán üzemelnek be, vagy a kollektorhoz kacsolódó berendezések mérete, típusa nem megfelelő (pl.: a puffer tartályé, vagy a vezetékeké). A nem szakszerű kivitelezés is lehet a hosszú élettartam gátja. Bár az egyes gyártók mindig megjelölik az ajánlott fagyálló folyadék pontos típusát, ha a kivitelező vagy a tulajdonos – spórolás okán – nem a jó folyadékot választja, vagy netán hígítja azt, a napkollektor sokkal hamarabb megy majd tönkre, illetve veszít teljesítményéből.