Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Ahogy a napelemek és napkollektorok úgy a medencék is egyre gyakrabban feltűnnek a családi házaknál.
Ez a két dolog pedig nagyon jó kombinációt alkotva alacsony fenntartási költségekkel is üzemeltethető. A következő cikkünkben éppen annak járunk utána, hogy a szórakozást és sportolást nyújtó medencék és a napelemes/kollektoros rendszerek miként tudják nyújtani a maximális komfortot.
A MEDENCÉK ÜZEMELTETÉSE
A medencék kialakítása mellett azok üzemeltetése (vízforgatás, fűtés) is jelentős költséggel járhat, ezért már a kialakításuk előtt érdemes valamilyen költséghatékony megoldáson elgondolkodni. A medencék fűtésére általában akkor van szükség, amikor a kültéri, fedetlen vízfelületű medence a külső hőmérséklet miatt nagymértékben lehűl. A medence víz hőjének elszökéséért 30%-ban a környező talajréteg, 70%-ban pedig a felette elhelyezkedő légréteg tehető felelőssé. Ezzel a problémával a hűvösebb tavaszi, nyári és őszi időszakokban kell számolni. Fontos mindenképpen, hogy a vízfelület valamilyen takaróval védve legyen, így a medencében lévő víz hőmérséklete a használaton kívüli időszakban kisebb mértékben esik vissza és a felfűtésére se kell jelentősebb energiát felhasználni. A megfelelő védelem ellenére a hővesztésről, illetve a hőpótlásról mindenképpen gondoskodni kell, hogy a vízbe merülve a komfortérzet megmaradjon.
Nézzük milyen lehetőségeink vannak a hőveszteség csökkentésére:
Polikarbonátos lefedés: a vízfelület beborításával egy zárt, műanyag keret kerül a medence fölé, mely a napsugarakból érkező energiát bent tartja, illetve nem engedi elpárologni a vizet sem.
Szolár takarók: ezek a fóliák a vízfelületre simulva lehetővé teszik, hogy a hőveszteség 4-5 fokkal is csökkenthető legyen.
Elektromos fűtés: ezt egy viszonylag egyszerű berendezés biztosítja, ahol a vízforgatás során a medence vize egy magasabb hőmérsékletű közegen keresztül kerül átvezetésere, majd vissza engedésre. A folyamatos keringetést a szivattyút és egy vezérlőegység biztosítja. A berendezés egyik nagy hátránya, hogy a víz felmelegítéséhez rengeteg energiára van szükség, ami magas villanyszámlát is eredményez.
Hőszivattyús fűtés: a hőszivattyú általában a levegő hőmérsékletét hasznosítva állítja elő a medence melegítéshez szükséges hőt. Ennek a berendezésnek az üzemeltetéséhez szintén nagy mennyiségű energiára van szükség, viszont hatékonysága sokkal jobb előző társánál.
A KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ MEGOLDÁS: A SZOLARFŰTÉS
A napenergiát hasznosító berendezések (napelem, napkollektor) egyik nagy előnye pedig az, hogy nemcsak medencefűtésre használhatók, hanem egy jól méretezett berendezés akár a teljesen háztartást energiafüggetlenné is teheti.
A szolárfűtés – történjen az napelemmel, vagy napkollektorral – a nap energiáját használja fel a víz melegítésére. Ennek egyik változata a napkollektor, ami nem áramot termel, hanem a csövekben lévő vizet melegíti fel és keringeti a rendszerben. A napkollektoros rendszert ki lehet építeni úgy, hogy csak a medence vizét tartsa melegen, de úgy is, hogy akár az egész háztartást ellássa a szükséges melegvízzel. Szintén remek megoldást jelent, ha a medencéhez tartozó ingatlant napelemes rendszerrel látjuk el. Ezzel a módszerrel azt az elektromos áramot tudjuk előállítani, ami a medence gépészetének üzemeltetéséhez szükséges. A napelemek ugyanakkor nem csak a víz melegítésének és keringetésének ellátáshoz szükséges energiát képesek előállítani, hanem megfelelő számban akár az egész háztartásét is. Egy 4-5-6 kW-os napelemes rendszer akár teljesen megszabadíthatja a tulajdonost a villanyszámla jelentette problémától. A napelemes rendszereken a medencefűtésen túl számos előnye is van, ezért kijelenthető, hogy érdemes napelemekbe fektetni.
