Március 16-án az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el Olajos Péter (néppárti) és Csibi Magor (liberális) magyar európai parlamenti képviselők az erdőirtás megállítása és a biodiverzitás csökkentése érdekében készített állásfoglalási indítványát és szóbeli kérdését. Ezzel egy olyan folyamat vette kezdetét, amely végre képes lehet megállítani az Európa-szerte – így Magyarországon is – elharapózó falopásokat és súlyos természetkárosításokat.

Még megállítható az erdőirtás!

Március 16-án az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el Olajos Péter (néppárti) és Csibi Magor (liberális) magyar európai parlamenti képviselők az erdőirtás megállítása és a biodiverzitás csökkentése érdekében készített állásfoglalási indítványát és szóbeli kérdését. Ezzel egy olyan folyamat vette kezdetét, amely végre képes lehet megállítani az Európa-szerte – így Magyarországon is – elharapózó falopásokat és súlyos természetkárosításokat.

Jelenleg a statisztikák alapján évente közel 13 millió hektár erdő tűnik el. Ez körülbelül Görögország területével egyenlő. Márpedig ahhoz, hogy elérjük a globális felmelegedés 2 °C-ra történő korlátozásának célkitűzését, elengedhetetlen az erdőirtásból eredő kibocsátás növekedés mérséklése. Az erdőirtás a világ széndioxid-kibocsátásának 20 százalékáért felelős, ami több, mint az Európai Unió teljes üvegházhatású gáz kibocsátása.

Emellett ha az erdőirtás tovább folytatódik, akkor a biodiverzitás jelentős csökkenésére, bizonyos fajok kihalására és velük együtt bizonyos termékek és szolgáltatások eltűnésére kell számítani. “Ha most nem teszünk semmit, akkor az erdőhöz kapcsolódó termékek és szolgáltatások értékében 2050-ig jelentkező veszteség a becslések szerint a világ GDP-jének 5 százalékát teszi majd ki. Nem vitás tehát, cselekedni kell!” – áll az indítványban.

A képviselők által benyújtott javaslatcsomag az ellenőrzés szigorítását és egy hatékony büntetőrendszer kialakítását célozzák, elsősorban az Európai Unió Bizottsága által akkreditált ellenőrző hatóságok felállítását, melyek képesek elfogulatlanul és függetlenül ellenőrizni az adott ország erdőállományát. Ez a hatóság – ellenőrző funkciója mellett – jogosult lenne bizonyos azonnali intézkedések alkalmazására is. Így például az illegálisan kivágott faanyagok és fatermékek lefoglalására, és egyes kereskedelmi tevékenységek felfüggesztésére.

A természetkárosító bűncselekmények szankcióinak megállapítását a kezdeményezés továbbra is a tagállamok hatáskörébe utalná, azt azonban leszögezi, hogy az egyes büntetési tételeknek minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie. A pénzbüntetés minimumát például az ellopott fa értékének legalább ötszörösében határozza meg, ismételt jogsértés esetén pedig a pénzbüntetésnek fokozatosan kell emelkednie a megszerzett fatermékek értékének legalább nyolcszorosára. A kezdeményezés továbbá javasolja, hogy súlyos természetkárosítás esetén a tagállamok erélyesen éljenek a fatermékek lefoglalásának, illetve egyes fafajták kereskedelmének ideiglenes betiltásának eszközével is. A javaslat szerint a széndioxid kibocsátás csökkentéséből származó aukciós bevételek egy részét az erdőirtás megállítására fordítanák.

Olajos és Csibi szerint az erdőirtásra adott globális válasz kialakításában az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia, de ehhez nemzeti szinten kell megerősíteni az erdészeti irányítást.

Ajánlott tartalom

AM: szakmai együttműködések, új mintaprojektek segítik az erdőtüzek elleni védekezést

A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent - mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián a szaktárca közleménye szerint.