A vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban - közölte a Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján.

Még mindig magas az alumíniumkoncentráció a Tornában

A vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban - közölte a Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján.

A Greenpeace a Torna patakból, valamint a Kolontár és Devecser között fekvő kukoricaföldek talajából, illetve a kukoricából vett mintát, és ezeket vizsgáltatta meg a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal. A Torna patakból vett mintában literenként 670 mikrogramm alumíniumot mutattak ki a vizsgálatok, miközben már 100 mikrogramm/liter is káros egyes halfajok számára, mivel az alumínium a kopoltyúban elraktározódik – emeli ki a zöld szervezet. A honlapjukon található összefoglaló szerint a vörösiszap által korábban elárasztott szántóföldről vett talajmintában kilogrammonként 150 milligramm krómot találtak, miközben az osztrák határérték 100 milligramm – hívja fel a figyelmet a Greenpeace, hozzáfűzve, hogy az arzén (26 milligramm/kilogramm) mennyisége is meghaladta a 20 milligrammos ausztriai határértéket.

 
A vizsgált kukoricának magasnak mondható, kilogrammonként 0,11 milligramm volt az ólomtartalma, de ez nem haladja meg az európai uniós határértéket – olvasható a jelentésben. Az összefoglaló idézi Herwig Schustert, a Greenpeace Ausztria szóvivőjét, aki szerint a kukorica és a talaj szennyezettsége az általuk vártnál – és a katasztrófa súlyosságát figyelembe véve – kedvezőbben alakult. Ugyanakkor ahhoz, hogy a folyók ismét működő ökológiai rendszerré alakulhassanak, el kell távolítani a felhalmozódott szennyező anyagokat, amely egy hosszadalmas és drága procedúra – fűzte hozzá a szóvivő.

 
kép: greenfo.hu

Ajánlott tartalom

Ébreszd fel a talajt: természetes megoldások a jobb termékenységért

A talaj mikrobái, a humuszréteg és a megfelelő tápanyag-háztartás együttesen határozzák meg, hogy talajod mennyire képes “felébredni”, azaz mennyire lesz életteli és termékeny. Az elmúlt évtizedekben a fenntartható mezőgazdaság iránti igény növekedésével egyre nagyobb reflektorfénybe kerülnek azok a természetes megoldások, amelyek nemcsak a hozamot, de a talaj hosszú távú egészségét is szolgálják.