Megéri a mezőgazdasági területeken napelemeket telepíteni?

Sok vita folyik a nagy napelemparkok esetében, hogy olyan területeket foglalnak el, ahol tulajdonképpen élelmiszer-termelés is folyhatna.

Ennek a problémának a kiküszöbölése érdekében jött létre egy németországi kísérlet, ami az energiatermelés és a mezőgazdasági tevékenység házasításával próbálkozik.

NAPELEMPARK ÉS SZÁNTÓFÖLD HÁZASÍTÁSA

Németországban egy kutatócsoport olyan kísérletbe vágott bele, ahol egy kijelölt mezőgazdasági területen egyaránt folyik növénytermesztés és energiatermelés is. A kiválasztott szántóföld fölé egy olyan speciális tartószerkezetet emeltek, ami lehetővé teszi különböző típusú haszonnövények termesztését úgy, hogy felettük 5 m magasságban napelemtáblák rengetege helyezkedik el. A vizsgálatba első körben négyféle növényt vontak be: zellert, burgonyát, téli búzát és lóherét. A kutatók főként arra voltak kíváncsiak, hogy a fénykorlátozott termelési móddal milyen arányban csökken az elültetett haszonnövények terméshozama a hagyományos eljárásokkal szemben. Az eredmények pedig igen kedvezőknek mutatkoznak.  Az elültetett lóhere termésmutatóiban nem volt lényegi változás, a búza és a zeller hozamvesztesége is csupán 20%-ot esett vissza. A burgonyánál az árnyékolóhatás még kedvezően is hatott ugyanis a termésátlag jobban alakult a megszokott műveléshez képest.

Ennek a termelési eljárásnak ugyanakkor a legnagyobb előnye az, hogy a jelentkező veszteségeket a telepített napelemek bőségesen pótolni tudták. A kísérleti telepen kialakított 194 kW-os napelemes rendszer 62 háztartás áramellátását tudja biztosítani. Összefoglalva: ahol eddig 100%-os hatékonysággal lehetett eddig valamelyik termelési formát (energia/növény) alkalmazni, ott most akár 186%-os eredményeket lehet produkálni.

A NAPELEMES NÖVÉNYTERMESZTÉS TOVÁBBI ELŐNYEI

A kiépített „hibrid” rendszer a két termelési mód házasításán túl számos előnnyel rendelkezik. A szerkezet például modulárisan alakítható, így pedig bárhol beengedhető több napfény, ha szükséges. A napelemeknek köszönhetően a talajfelszínt érő sugárzás harmadával csökkent, a talajréteg vízgazdálkodása is optimálisabbá vált, hisz a talajnedvesség nyáron nagyobb, télen pedig kisebb volt. Ezek a feltételek pedig roppantul kedveznek egyes kultúráknak. A német kutatócsoport elmélete szerint ezt a technológiát Németország szántóinak közel 1/6-án alkalmazni lehetne, ami mind az ország klímacéljainak elérését, mind az élelmiszer-biztonságot támogatni tudná.

 

Ajánlott tartalom

Jó hír érkezett, ingyenes szigetelési pályázat indul!

Új lendületet kaphatnak az ingyenes lakossági födémszigetelési programok, miután az energiahatékonysági törvény módosítása révén több százezer háztartás előtt nyílik meg az út a támogatott felújításokhoz.