Sok vita folyik a nagy napelemparkok esetében, hogy olyan területeket foglalnak el, ahol tulajdonképpen élelmiszer-termelés is folyhatna.
Ennek a problémának a kiküszöbölése érdekében jött létre egy németországi kísérlet, ami az energiatermelés és a mezőgazdasági tevékenység házasításával próbálkozik.
NAPELEMPARK ÉS SZÁNTÓFÖLD HÁZASÍTÁSA
Németországban egy kutatócsoport olyan kísérletbe vágott bele, ahol egy kijelölt mezőgazdasági területen egyaránt folyik növénytermesztés és energiatermelés is. A kiválasztott szántóföld fölé egy olyan speciális tartószerkezetet emeltek, ami lehetővé teszi különböző típusú haszonnövények termesztését úgy, hogy felettük 5 m magasságban napelemtáblák rengetege helyezkedik el. A vizsgálatba első körben négyféle növényt vontak be: zellert, burgonyát, téli búzát és lóherét. A kutatók főként arra voltak kíváncsiak, hogy a fénykorlátozott termelési móddal milyen arányban csökken az elültetett haszonnövények terméshozama a hagyományos eljárásokkal szemben. Az eredmények pedig igen kedvezőknek mutatkoznak. Az elültetett lóhere termésmutatóiban nem volt lényegi változás, a búza és a zeller hozamvesztesége is csupán 20%-ot esett vissza. A burgonyánál az árnyékolóhatás még kedvezően is hatott ugyanis a termésátlag jobban alakult a megszokott műveléshez képest.
Ennek a termelési eljárásnak ugyanakkor a legnagyobb előnye az, hogy a jelentkező veszteségeket a telepített napelemek bőségesen pótolni tudták. A kísérleti telepen kialakított 194 kW-os napelemes rendszer 62 háztartás áramellátását tudja biztosítani. Összefoglalva: ahol eddig 100%-os hatékonysággal lehetett eddig valamelyik termelési formát (energia/növény) alkalmazni, ott most akár 186%-os eredményeket lehet produkálni.
A NAPELEMES NÖVÉNYTERMESZTÉS TOVÁBBI ELŐNYEI
A kiépített „hibrid” rendszer a két termelési mód házasításán túl számos előnnyel rendelkezik. A szerkezet például modulárisan alakítható, így pedig bárhol beengedhető több napfény, ha szükséges. A napelemeknek köszönhetően a talajfelszínt érő sugárzás harmadával csökkent, a talajréteg vízgazdálkodása is optimálisabbá vált, hisz a talajnedvesség nyáron nagyobb, télen pedig kisebb volt. Ezek a feltételek pedig roppantul kedveznek egyes kultúráknak. A német kutatócsoport elmélete szerint ezt a technológiát Németország szántóinak közel 1/6-án alkalmazni lehetne, ami mind az ország klímacéljainak elérését, mind az élelmiszer-biztonságot támogatni tudná.