Az 1986-os csernobili katasztrófáról már mindenki hallott, de arról, hogy az ukrán vezetés mit készül a területtel tenni tán csak kevesek hallottak.
Csernobil kényszerű bezáratását azért a térségi energiapiac is megérezte, mert jelentős kapacitáskiesést jelentett. Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa örökre beírta magát a történelemkönyvekbe. A rektor felrobbanásával 60 tonnányi radioaktív anyag került a levegőbe, ami miatt tízezreket kellett elköltöztetni a területről, számtalan ember megbetegedett, és a sugárzás utóhatásai miatt még 24 ezer évig lakhatatlanná és mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált a terület. Azóta a felrobbant reaktor fölé egy beton koszorút és egy fémkupolát helyeztek, ami a sugárzás nagy részének környezetbe való kijutását megakadályozta. A radioaktivitás a területen így olyan mértékűre csökkent, hogy a térség már alkalmasnak tekinthető ipari beruházásokra, tudományos kísérletekre. Az erőmű 30 km-es sugarú köre azóta is tiltott zónának számít, de a helyreállítás már megkezdődött.
AZ ENERGIATERMELÉS ÚJ LEHETŐSÉGE
Az atomerőmű energiatermelésből való kiesése, és az utóbbi években Ukrajna és Oroszország között elmérgesedett viszony nagymértékben felbolygatta az ország energiaellátásának biztonságát. Az orosz gáz nélkülözése arra ösztönzi az ukrán vezetést, hogy a megújuló energiatermelésre fókuszálva alakítsa át energiamixét. Az ukrán kormány merész elképzelése az, hogy az egyéb tevékenységekre hasznosíthatatlan Csernobilközeli területeken napelemfarmokat hoz létre. Az ötlet alapját jelenti az is, hogy az atomerőműhöz kiépített áramszállító vezetékrendszer sértetlen maradt a robbanást követően is, így költségkímélőbb módon lehet megoldani a naperőmű beruházást. A kormány rendkívül kedvező áron 2500 ha-nyi területet biztosít a befektetők számára. Az olcsó telekár mellett további ösztönzőket is biztosítanak a napelempark építők számára, hisz a közelmúlt eseményei közel sem hatnak kedvezően a beruházási kedvre. Ilyen kedvezmény például, hogy a kijelölt területen megtermelt áramot az ukrán állam, az európai átlagárhoz képest nagyjából 1,5-szeres áron veszik át.
Az engedményekkel élve az első naperőművet a Solar Chernobyl nevű cég építette meg a szarkofágtól mintegy 100 m-re. A projekt ukrán és német együttműködéssel jött létre. A napelempark körülbelül 2 focipályányi területen jött létre, 3800 db panelből áll és 1 MW kapacitással bír. Az így megtermelt energia 2000 háztartás számára biztosít elegendő áramot. A beruházás 1 millió euróba került, ami a számítások szerint 7 éven belül megtérülhet. A fertőzött talajréteg miatt a projekt során földmunkákat nem alkalmaztak, a tartószerkezet betontömbökkel került rögzítésre. A még jelenlévő sugárzásveszély miatt a beruházáson dolgozók, csak meghatározott ideig tartózkodhattak a helyszínen egy műszakban. A beruházást a közeljövőben továbbiak is követhetik. Az áruba bocsájtott területeken létrehozható napelemparkok összkapacitása elérheti a 2,5 GW-ot. Ez ugyan csak a fele a hajdani atomerőműének, de mindenképpen jelentős előrelépés az alternatív energiatermelésben.